Sid Meier's Civilization V: Gods & Kings

A Civilization V már megjelenésekor is kiváló játék volt, ám az első kiegészítőben található újdonságok még tovább finomították a játékmenetet.

Sid Meier's Civilization V: Gods & Kings

1. oldal

Kevés olyan játékfejlesztő létezik a világon, akinek a személye olyannyira garanciát jelent a minőségre, hogy még alkotásainak címébe is bekerül az illető neve. Sid Meier, akinek a Railroads!, a Pirates! és a Civilization! játékokat is köszönhetjük, ezen kitüntetettek közé tartozik. Az említett Civilization éppen másfél évvel ezelőtt érkezett el az ötödik részhez, kiváló kritikákat és eladásokat produkálva. A Civ V mérföldkő volt a sorozat történetében, ugyanis elődjeivel szemben nem csak finomítgatta a jól bevált játékmenetet, hanem sok szempontból teljesen megreformálta azt. Elég csak a hexamezős térképekre és az átalakított harcrendszerre gondolni, de lehetne még sorolni a sok apró újdonságot, ami itt került bevezetésre. Nem meglepő tehát, hogy nagyon kedvező fogadtatásban részesült a játék. Ugyanakkor azt azért ne felejtsük el, hogy a nagy átalakításnak számos olyan funkció is áldozatul esett, amik a korábbi Civekben alapvető elemnek számítottak, és fontos részei voltak a játékmenetnek. Ezek közé tartozik például a vallások szerepe és a kémkedés, csak hogy a két legfontosabbat említsük. Voltak olyan emberek, akik rosszmájúan meg is jegyezték, hogy bizonyára csak azért „felejtették” ki ezeket a végleges programból, hogy később egy kiegészítőben adják el azokat számunkra. Bár mi nem feltételezzük azt, hogy a fejlesztő Firaxis ezt mindig is így tervezte, az tény, hogy az említett teória valósággá vált, ugyanis megérkezett a Civ V első teljes értékű kiegészítője, a Gods & Kings, mely éppen a sokat hiányolt és korábban kivágott játékelemeket rakta vissza a játékba.

Mivel a játék marketinghadjárata főleg a vallást és a kémkedést tekintette a játék központi elemének, és sokan ezeket hiányolták leginkább a Civilization V-ből, kezdjük mi is ezen újdonságok bemutatásával. A vallás, mint játékelem természetesen már szerepelt a korábbi részekben, ám most teljesen új formában tért vissza. Ahhoz, hogy egy vallás életképes legyen – akárcsak a valóságban – a játékban is szükség van hitre, ami egyfajta „nyersanyagként” jelenik meg. Hit „termelhető” bizonyos épületek felépítésével, illetve a pályák bizonyos pontjainak elfoglalása révén is. Amint aztán pörögnek a körök, ez elér egy bizonyos szintet, ami lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy létrehozzunk egy panteont. Ez még nem tekinthető teljes értékű vallásnak, de nagyon jó kiindulási pont annak létrehozására. Sokféle panteon szerepel a programban, rengeteg különféle istenség, melyek különféle bónuszokat nyújtanak civilizációnknak. Ezek legtöbbször a termelékenységünket növelik (gyorsabb építkezés, több étel, stb.), de akadnak olyanok is, amik például a fejlesztéseket és népünk boldogságát befolyásolják. Már ez is sokat segíthet egy-egy civilizációnak, ám a java csak ezután következik. Amint telnek-múlnak a körök, és növekedik a hitünk, egy bizonyos szint után megszületik a Nagy Próféta (Great Prophet), akivel megalapíthatjuk első vallásunkat. A korábbi Civ játékokban ez csak bónuszokat adott a népünknek, a kiegészítőben viszont kissé már összetettebbé vált a helyzet. Amint kiválasztottuk a számunkra szimpatikus szimbólumot, illetve elneveztük vallásunkat, kiválaszthatunk egy „alapító” és egy „követő hitet” (founder és follower belief). Előbbi annyit tesz, hogy minden város, ahol ez elterjed, legyen szó saját, vagy ellenséges városról, szolgáltat számunkra, mint alapítónak, valamiféle bónuszt. A follower belief pedig azt jelenti, hogy az a város kap bónuszt, ahol megveti a lábát a mi a vallásunk. Bár teljes győzelmet nem arathatunk ezzel, nagyon nagy előnyre tehetünk szert, ha kihasználjuk a kiegészítő eme újdonságát.

2. oldal

A másik jelentős újítás a kémkedés, ami szintén egy visszatérő elem, ám a valláshoz hasonlóan alapos átalakításon esett át. Ahhoz, hogy igénybe vehessük kémeink szolgálatait, először is el kell érnünk a reneszánsz korba, ekkor jelenik meg egy kis ablak, ahol kiadhatjuk az utasításokat embereinknek. Ugyanis ezúttal nem külön egységként jelennek meg a kémek, hanem az említett menüből irányíthatjuk őket. Ha valami hasznosat akarunk kezdeni velük, először is el kell mozgatnunk őket egy városba. Amint megérkeztek, megkezdik áldásos tevékenységüket, ami attól függően változik, hogy milyen településen operálnak. Ha sajátunkban települtek le, akkor kémelhárítást végeznek, azaz próbálják semlegesíteni az ellenséges kémek munkáját. Ha egy városállamba küldtük az egységet, akkor ott megpróbálja befolyásolni a 15 körönként tartandó választásokat, ami siker esetén növeli a befolyásunkat a célpontnál. Ellenséges, vagy semleges város esetén pedig elkezd technológiát lopni derék kémünk. Hasznos lehet az a funkciójuk is, hogy értesítenek minket arról, ha az ellenség tervez valamit (például le akar rohanni egy másik civilizációt). Ilyenkor már csak tőlünk függ, hogy mit kezdünk ezzel az információval, felhasználjuk-e a mi terveinkhez, vagy megosztjuk őket egy másik féllel, pár jó pontot szerezve ezzel nála. Az imént leírt kémkedés összességében jól működik, ugyanakkor azt sajnáltuk, hogy néhány képességüket elveszítették, amik a Civilization 4-ben jól működtek. Míg korábban tudtak aranyat lopni, erődítményt elpusztítani, szabotálni a termelést, most hanyagolnunk kell ezeket a funkciókat.

Bár a kiegészítő az eddig bemutatott két játékelemre koncentrál elsősorban, van bőven egyéb újdonság is, ami még színvonalasabbá teszi a Gods & Kings-et. Ahogy egy expanzióhoz illik, kapunk új játszható népcsoportokat, szám szerint kilenc darabot, melyek között megtalálhatóak például a svédek, hollandok és a maják is. Az új népekhez új egységek és épületek is járnak, így több mint két tucat eddig nem látott egységtípus, 13 épület és kilenc építhető csoda kapott helyet a játékban. Utóbbiak között megtalálhatjuk például a Hubble űrteleszkópot és az agyaghadsereget is, amik tovább növelik birodalmunk erejét. Meg kell említenünk a három új scenariót is, melyek kissé megbolondítják a hagyományos mérkőzések szabályait, így téve még élvezetesebbé a játékot. Az Empire of the Smoky Skies például egy steampunk világba helyez minket, melyben nagy szerepe van a gőzgépeknek, és az azon alapuló technológiáknak. Ebben a világban olyan egységek is elérhetőek, melyek más játékmódokban nem, illetve a győzelmi feltételek is eltérnek a megszokottól. Hasonlóan működik a Róma bukását bemutató Fall of Rome és az európai államok törökök elleni harcára koncentráló Medieval scenárió is, mindenképpen érdemes ezeket is kipróbálni, ha netán a hagyományos játszmákat megunnánk. A további újdonságok közé tartozik a diplomácia kibővítése (már lehet követségeket létesíteni), az AI javítása (jobban kihasználja a domborzati adottságokat), az animációk megjelenése a többjátékos módban és az új városállam-típusok megjelenése.

3. oldal

Az említett városállamokból eddig három fajta szerepelt a Civilization V-ben, ezek mellé most megjelent a mercantile (kereskedelmi) és a religious (vallási) típus, melyek új bónuszokat adnak, ha jóban vagyunk velük. Érdemes egy-két gondolat erejéig elidőzni a városállamoknál, ugyanis a fejlesztők megpróbálták életképesebbé tenni ezt a játékelemet. Az alapjátékban egy jó koncepció volt az ilyesfajta városok jelenléte, viszont az emberi játékosok ritkán tudták hatékonyan kihasználni őket, ugyanis túlságosan is nagy szerepe volt az aranynak abban, hogy szövetségessé tudtuk-e őket tenni, vagy nem (a legtöbben adományokat fizetve növelték a befolyásukat). A kiegészítőben viszont a fejlesztők kibővítették azon küldetések körét, amiket a városállamok szoktak adni nekünk, így nem kell mindig pénzért megvennünk a barátságukat. Ennek megfelelően például kérhetik azt, hogy terrorizáljunk egy másik városállamot, építsünk valamilyen csodát vagy legyen birtokunkban egy adott egység. Ezzel már sokkal hatékonyabban ki lehet használni ezeket a városokat, nem csak az lesz a szerepük, hogy gyorsan áldozatul essenek a rájuk támadó emberi játékosoknak, mint ahogy eddig láthattuk. Érdemes megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia által irányított civilizációk is sokkal ügyesebben használják ki ezeket a városokat, ugyanis igyekeznek minél inkább jóba lenni velük, hogy ezáltal is megnehezítsék a mi dolgunkat.

Ami a külsőségeket illeti, sok újdonságot nem lehet elmondani róla, hiszen a grafika egy az egyben megegyezik az alapjátékban látottal, és az audió rész is csak annyiban tér el, hogy az új népekhez új zenék is dukálnak. Ezen a téren persze nem is vártunk nagy változást, mégiscsak egy kiegészítő lemezről van szó és nem egy új részről. Sokkal fontosabb, hogy jóval optimalizáltabb lett a játék. Aki játszott a Civilization V-tel, az tudja, hogy egy többszereplős, nagy térképen vívott mérkőzés esetében elég sokat kellett várni a körök között, amikor a játék végéhez közeledtünk. Ezen szerencsére sikerült csiszolnia a fejlesztőknek, mint ahogy a többjátékos mód stabilitásán is. Bár továbbra sem atombiztos a hálózati kód, sokkal kevesebb gond van a becsatlakozásokkal, és hamarabb feláll egy játszma, mint korábban.

4. oldal

Manapság egyre ritkább, ha egy fejlesztő masszív tartalommal bíró kiegészítőt készít valamelyik játékához, sokkal inkább a sok kicsi letölthető tartalom (DLC) lett a divat. Szerencsére a stratégiai játékok esetében még akad egy-egy pozitív példa, hiszen a Dawn of War 2 után a Civilization V is minőségi expanzióval bővült. Komolyabban nem igazán lehet fogást találni a Firaxis munkáján, hiszen a program rengeteg újítást és javítást tartalmaz, legfeljebb azon morfondírozhatunk kicsit, hogy ezek közül sok már akár az alapjátékban is szerepelhetett volna. Ettől függetlenül a kiegészítőt minden stratégiai játék rajongónak melegen ajánljuk, Civilization rajongók számára pedig természetesen kötelező tananyag a Gods & Kings.

Platformok: PC

Tesztelt platform: PC

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward