Az Io a Naprendszer ismert égitestjei közül legaktívabb vulkanikusan. A Jupiter és más nagy holdjai miatti gravitációs kölcsönhatások folyamatosan összenyomják és kitágítják a holdat, amitől annak belseje olvadt marad. A forró magma pedig lávatavak és vulkánkitörések formájában újra és újra a felszínre tör. A NASA Juno űrszondája legutóbbi, a holdat megközelítő repülése során pedig az eddigi legnagyobb ilyen eseménynek volt szemtanúja.

Az Ión több mint 400 vulkán található, és a legnagyobb ismert közülük mostanáig a Loki Patera nevű volt, amely egy 20 000 négyzetkilométeres lávató. Legutóbbi, 2024. december 27-i megközelítése során azonban a Juno infravörös kamerája, a JIRAM olyan intenzív eseményt tapasztalt a felszínen, hogy az telítette a detektorát. A forrás egy több mint 100 000 négyzetkilométeres, névvel még nem rendelkező vulkanikus képződmény volt: az esemény teljes teljesítményét a sugárzási adatok alapján több mint 80 billió wattra becsülik a szakértők.

„A JIRAM egy extrém infravörös sugárzású eseményt – egy hatalmas forrópontot – észlelt az Io déli féltekéjén, amely olyan erős volt, hogy telítette a detektorunkat” – mondja Alessandro Mura, a Juno projekt egyik kutatója. „Bizonyítékunk van arra is, hogy amit észleltünk, valójában több, egymástól közel elhelyezkedő forrópont, amelyek egyszerre fénylettek fel. Ez hatalmas felszín alatti magmakamrarendszerre utal. Az adatok alátámasztják, hogy ez az Ión valaha észlelt legintenzívebb vulkánkitörés.”

A Juno 2023 decemberében és 2024 februárjában hajtott végre közeli elrepüléseket az Io felett, mintegy 1500 kilométerre közelítve meg a felszínt. A múlt havi megközelítés során ennél jóval távolabb volt a holdtól, körülbelül 74 400 kilométerre, de a változások annyira szembeötlőek voltak, hogy még a JunoCam nevű műszerrel is látni lehetett őket ebből a távolságból is.

A projekt vezető kutatója, Scott Bolton elmondása szerint bár a két legnagyobb megközelítés is rengeteg érdekes adatot szolgáltatott az Io elgyötört felszínéről, a mostani, távolabbi vizsgálat minden várakozást felülmúlt. Ez ugyanis a legintenzívebb vulkanikus esemény, amelyet valaha is észleltek a Naprendszerben.

A Juno a napokban ismét a Jupiter közelébe merészkedik, de ezúttal nem kerül az Io szomszédságába. A holdat legközelebb március 3-án szemlélheti meg, bár ekkor még távolabb lesz tőle, mint a hatalmas kitörés észlelésekor volt. A kutatócsoport ennek ellenére azt reméli, hogy ezt a jelenséget is újra vizsgálhatják, és jobban megérthetik, mi történt az égitesten. „Bár mindig nagyszerű olyan események tanúja lenni, amelyek átírják a rekordok könyvét, ez az új forrópont potenciálisan még többet rejt” – mondja Bolton. „Ez a jellegzetesség nemcsak az Io, hanem más világok vulkanizmusának megértésében is segíthet.”

A Juno küldetésének utolsó hónapjait éli, végső találkozás a Jupiterrel 2025. szeptember 17-én várható.