Ősidők óta elzárt víztömegre akadtak egy kanadai bánya mélyén

Minden eddiginél ősibb, a külvilágtól legalább egymilliárd éve elzárt víztömegre akadtak egy réz- és cinkbánya 2400 méteres mélyében. A vizet körbezáró kőzetek 2,7 milliárd évesek, így a metánban, hidrogénben és oldott nemesgázokban gazdag vízkészlet akár ezt a kort is megközelítheti.

Ősidők óta elzárt víztömegre akadtak egy kanadai bánya mélyén

Egy kanadai bányában dolgozó tudóscsoport 2400 méteres mélységben egy ősi, a külvilágtól legalább egymilliárd éve elzárt víztömegre bukkant. Azt egyelőre nem tudni, hogy a vízben vannak-e élőlények, de az eddigiek során megállapított magas metán- és hidrogénkoncentráció biztató előjelnek tűnik.

Mikrométeres nagyságrendű, ásványokba zárt vízcseppek esetében nem számít ritkaságnak, hogy ezek több milliárd évig izolálva maradjanak, miután a kőzet keletkezése során annak belsejében csapdába estek. A nagyobb méretű, a Föld kérgében megrekedt víztömegek között azonban mindeddig csak maximum pár tízmillió éveseket azonosítottak a szakértők, és sokáig úgy tűnt, hogy a mostani felfedezés esetében is ez a helyzet. Az ilyen víztömegek általában a tektonikailag kevéssé aktív kontinentális kéregmagok idős, átkristályosodott, merev kéregrészeiben (pajzs, ősmasszívum) maradhatnak meg.

Chris Ballentine, a Manchesteri Egyetem geokémikusa és kollégái egy Timmins közelében lévő réz- és cinkbánya mélyén vizsgálódva figyeltek fel a 2,7 milliárd éves szulfidrétegekből szivárgó vízre. A víz a bánya mélyén ejtett furatokból tört elő, csaknem 2 liter/perc vízhozammal. A kutatók úgy találták, hogy a folyadék nagyon gazdag oldott gázokban, például hidrogénben, metánban és a nemesgázok különböző izotópjaiban (hélium, neon, argon, xenon). A hidrogén mennyisége megközelíti azt a szintet, amelyet a gazdag mikroszkopikus élővilággal rendelkező mélytengeri hidrotermális kürtők környezetében mértek.

A minták begyűjtésekor nagyon figyeltek arra, hogy a folyadék ne kerüljön érintkezésbe a bánya levegőjével. A víz korának megállapítása érdekében a nemesgázok különféle izotópjainak arányát vizsgálták a mintákban. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a folyadék legalább egymilliárd éve nem került érintkezésbe a földi atmoszférával, de az is könnyen elképzelhető, hogy a szulfidrétegek keletkezése után, nagyjából 2,64 milliárd éve került elzárt állapotban. Mindez azt jelenti, hogy a víz régebbi lehet a legősibb eukarióta szervezeteknél is.

A kutatásban részt nem vevő szakértők is úgy vélik, hogy a minták különös izotópösszetételére a példátlanul hosszú izoláció tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak. A felfedezést még érdekesebbé teszi, hogy a folyadékban megtalálhatók mindazon összetevők, amelyek az élet fenntartásához szükségesek. Ha pedig tényleg lenne élet a vízben, egy ilyen régóta függetlenül fejlődő ökoszisztéma rendkívül sokat elárulhat az evolúció működéséről és talán a földi élet eredetéről is.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward