Idén nyáron egy csapatnyi jégtörő és speciális kábelfektető hajó indul útjára, hogy lefektessék az első tenger alatti optikai kábeleket, amelyek a Jeges-tenger vizében haladnak. Az Arctic Fibre és az Arctic Link nevű kábelek az Északnyugati-átjárón haladnak majd keresztül Kanada északi partjai mentén, a harmadik pedig ‒ a Russian Optical Trans-Arctic Submarine Cable System (ROTACS) ‒ Skandinávia és Oroszország északi partjai mentén fog húzódni. Mindhárom vezeték elsődlegesen az Egyesült Királyságot köti össze Japánnal, ezen kívül számos leágazás fogja biztosítani az Északi-sarkkör közösségeinek nagysebességű internettel való ellátását. A projekt 600 millió és 1,5 milliárd dollár közti összegbe fog kerülni kábelenként.
A nagyszabású vállalkozás két cél vezérli: a redundancia, valamint a nagyobb sebesség biztosítása. Jelenleg nagyjából 23 századmásodperc alatt jut el egy adatcsomag Londonból Tokióba. Az új kábelekkel ez 17 századmásodperc alá csökken, mivel sokkal rövidebb utat tesz meg a küldemény. A jelenlegi London‒Tokió-összeköttetés Európán, a Közel-Keleten és az Indiai-óceánon vagy az Atlanti-óceánon, az Egyesült Államokon és a Csendes-óceánon át vezet, mindkét útvonal hossza nagyjából 24 ezer kilométer. Az új útvonalak hossza ennek kétharmada, és út közben nem kell szárazföldön elvezetni a kábelt, így jóval egyszerűbb a telepítés.
És hogy miért éri meg ilyen legtöbbünk számára jelentéktelennek tűnő gyorsulás miatt kábelfektetéssel vesződni? A választ ott kell keresni, ahol az adatok átfutásában másodperc töredéke is számít, vagyis az algoritmikus tőzsdei kereskedés világában, ahol az információ késésén vagy éppen gyorsabb beérkezésén dollármilliók múlhatnak. Ugyanezen ok miatt folyik jelenleg is egy új kábel telepítése Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között. A 300 millióba kerülő vállalkozás 6 ezredmásodpercet farag le az adatokat pillanatnyilag leggyorsabban továbbító kábel „idejéből”. A rövidebb átfutási idő természetesen más területeknek is jól jön majd, gondoljunk csak a netes telefonhívásokra vagy az élő hírek beérkezésére, de kétségkívül a tőzsde szereplői profitálnak leginkább a gyorsaságból.
Az új kábelek másik vitathatatlan haszna, hogy biztosítékul tudnak szolgálni a többi kábel meghibásodása esetén, legyen szó földrengésről vagy éppen egy rossz helyen kidobott horgony miatti kábelszakadásról. A Jeges-tengerbe lefektetendő kábelek útvonalán nagyon ritka a hajóforgalom, de ettől még persze több száz méterre a felszín alá kell fektetni ezeket a térségben úszkáló jéghegyek miatt.
A kábelek telepítését egy-egy jégtörő és kábelfektető hajó végzi majd. A legutóbbi időkig gondolni sem lehetett optikai kábelek elhelyezésére a Jeges-tengerben, ezt csak a klímaváltozás tette lehetővé, mivel a jég folyamatosan visszahúzódik a sarkkörökről. Az Északnyugati-átjáró az elmúlt években augusztus és október között általában nagyrészt jégmentes volt, ez pedig remélhetőleg elég időt biztosít a munka biztonságos elvégzésére.





































