Oligopeptidekben tárolnák az adatokat a harvardi kutatók

A szakértők rövid aminosavláncokat használtak a célra, mivel ezekkel egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban megoldható az írás és az olvasás is, mint a DNS-alapú technikákkal.

Oligopeptidekben tárolnák az adatokat a harvardi kutatók

2020-ra a szakértői becslések szerint a digitálisan tárolt adatok mennyisége eléri a 44 billió gigabájtot. Ez elképesztő mennyiséget jelent, amelynek tetemes részét nem a legjobb körülmények között tárolják, hiszen a legtöbb adattároló idővel elromlik, vagy a technológia fejlődésével használhatatlanná válik. Ezért a kutatók a világ minden részén dolgoznak olyan megoldásokon, amelyek révén tényleg hosszú távú archívumokat lehetne létrehozni, amelyek akár évmilliók múlva is hozzáférhetők lehetnek.

Az egyik lehetséges megoldást erre a DNS-alapú adattárolás jelenti: a természetben ez a módszer láthatóan jól bevált, így a kutatók szintén próbálkoznak azzal, hogy szintetikus molekulák formájában tárolják el a fontos információkat. A jelenlegi megoldások azonban egyelőre nagyon lassúak és költségesek, így ezekkel egyelőre csak laboratóriumi kísérletek keretében, demonstratív céllal tároltak el adatokat.

A Harvard kutatói így egy lépéssel tovább mentek ezen az úton, és bár a természetből merítettek ötletet, a megvalósítás alapvetően más lett: kidolgoztak egy módszert, amellyel oligopeptidek, vagyis kisebb aminosavláncok révén tárolják az adatokat, mivel ezeket sokkal könnyebb kezelni, mint a DNS-t.

Az adatok írásához úgynevezett mikrotiter lemezeket használtak: ezek vékony fémlapok, amelyeken 384 apró lyuk van. A lyukakba különböző összetételű oligopeptideket helyeztek el, ezek tömege alapján kódolva az adatokat. Az olvasás tömegspektrométerrel történik: a műszer megvizsgálja egy-egy lyuk tartalmát, nehezebb és könnyebb oligopeptidekre szortírozza a molekulákat, az eredmények alapján pedig lefordítható lesz a kódolt információ. Az M betű esetében például a lyukban 4 nehezebb  és 4 könnyebb oligopeptid kerül, előbbiek a bináris dekódoláskor 0-s jelentést kapnak (mert méréskor lesüllyednek), utóbbiak pedig 1-et (mert ezek úsznak). Egy-egy lyuk (és benne a 8 oligopeptid) így egy bájt információt tárol.

Galéria megnyitása

A módszerrel egy óriási könyvtár teljes anyaga eltárolható egy teáskanálnyi molekulában, mondják a kutatók – már persze ha a mikrotiter lemezeket nem vesszük számításba a térfogat megállapításakor.

Az eredmény egyelőre a már említett DNS-tárolási próbálkozásokhoz hasonlóan csak demonstratív: a szakértők eddig mindössze 400 kilobájt adatot tároltak el a módszerrel, Richard Feynman egyik előadását és néhány képet. És persze az olvasási és írási sebesség is messze elmarad a jelenleg forgalomban levő adattárolók teljesítményétől: az oligopeptides megoldással másodpercenként 8 bitet lehet írni, és 20 bitet olvasni. A tárolt információ 99,9 százalékos pontossággal nyerhető vissza, ami még szintén nem tökéletes, de ezen hibajavító algoritmusokkal könnyen lehet javítani.

A szakértők azonban azt remélik, hogy saját módszerüket továbbfejlesztve valóban használható adattárolási metódust dolgozhatnak ki. A molekuláris megoldások persze valószínűleg még hosszú ideig nem fogják kiszorítani a jelenleg létező legjobb adattárolási módszerek, de olyan adatok esetében, amelyeket nagyon hosszú távra kell eltárolni és csak ritkán szükséges olvasni, ezek tényleg versenyképesek lehetnek. Az oligopeptides módszerrel tárolt adatok megőrzéséhez csak megfelelő környezetben kell ezeket elhelyezni, amihez nem feltétlenül kell áram, fény vagy hőszabályozás sem, és ezek akár több százezer évig is hozzáférhető módon megőrzik tartalmukat, mondják a szakértők.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap