A 2020-as évekre nagyon felkapottak lettek a kis moduláris reaktorok, röviden SMR-ek, főleg az elmúlt két évben pörgött fel az érdeklődés ezek iránt, mikor a mesterséges intelligencia berobbant. Az újonnan épülő adatközpontok energiaellátását a jövőben sokan SMR-ekkel képzelik el, de más területeken is nagy reményeket fűznek ezekhez.
Rengeteg vállalat fejleszt moduláris reaktorokat, sokan vannak versenyben ezen a területen, és ezeket a befektetők folyamatosan támogatják, hogy a fejlesztések gondtalanul tudjanak haladni. Ezúttal arról számolhatunk be, hogy a Last Energy sikeresen zárt egy 100 millió dolláros befektetési fordulót. Ez a nukleáris energetikai startup azzal emelkedik ki a tömegből, hogy az SMR-ek egy igen különleges válfaján, a mikroreaktorokon dolgozik.
A kis moduláris reaktorok általában 200-300 MW energia előállítását szokták megcélozni, ha esetleg nagyobb elképzeléseket dédelgetnek, akkor 400-500 MW-os értékek is felmerülnek. Ehhez képest a Last Energy első terméke mindössze 20 MW elektromos áram kapacitásra lett tervezve, de dolgoznak a még kompaktabb erőművön is, ami már csak 5 MW-os lenne. A Last Energy neve is arra utal, hogy a hálózatok végpontjainál szeretnék megoldani az energiaellátást, olyan területeken, ahol azért nagy kapacitás kell, de nem érné meg a közelben egy jelentősebb SMR-t telepíteni.
A Last Energy által tervezett mikroreaktor annyira kicsi és kompakt, hogy egy kamion képes elszállítani. Ezt a vállalat vezetője és alapítója, Bret Kugelmass be is mutatta korábban; egy prototípussal járta a startup az Egyesült Államokat. Ez a PWR-20 néven futó, 20 MW-os mikroreaktor egyébként azért nem olyan szerény, a kicsi mérete ellenére elvileg képes 15 ezer háztartást kiszolgálni, szóval közepes méretű városok mellett gond nélkül meg lehetne ezzel oldani az energiaellátást.
A 100 millió dolláros befektetési fordulót az Astera Institute vezette, de részt vett benne az AE Ventures, a Galaxy Fund, a Gigafund, a JAM Fund, a The Haskell Company, az Ultranative, a Woori Technology és más kisebb cégek. A befektetők a legkülönfélébb okokkal jelentek meg a Last Energy mögött, vannak olyanok is, akik már a cég technológiáját szeretnék hasznosítani a jövőben, és nem a pénzügyi érdekek hajtják.
Érdekessége a Last Energy fejlesztésének, hogy az alapjait évtizedekkel korábban fektették le. Egy olyan reaktor adja a PWR-20 alapját, amit eredetileg nukleáris tengeralattjáró meghajtására terveztek, és az N.S. Savannah fedélzetén állt munkába. A tengeralattjárón tized akkora reaktor volt, mint a Last Energy megoldása, és számos szempontból korszerűsítették a szakemberek azt a rendszert, amit még a kormány megrendelésére alkottak az 50-es években.
Mint minden ilyen elképzelés, a Last Energy fejlesztései sem úgy mennek, mint ahogy azt a cég korábban tervezte. Néhány évvel ezelőtt arról szóltak a hírek, hogy 2025-re már működő mikroreaktorokat fog üzembe állítani például Lengyelországban. Most 2028 a reálisabb céldátum a kereskedelmi bevezetésre, de azért ezt is érdemes némi fenntartással kezelni.
Az utóbbi időben sorra kapták a különböző SMR-fejlesztők a kisebb-nagyobb befektetéseket. A Google által is támogatott X-energy nem kevesebb mint 700 millió dollárt söpört be novemberben, az Antares néhány héttel ezelőtt 96 millió dollárra tett szert, a nyár végén pedig az Atomics ért el egy 100 millió dolláros támogatást. A legtöbb cég 2030 környékére ígér kézzel fogható eredményeket.
