Makrofágok szerelik meg a sérült agyi ereket

Egy kínai kutatócsoport elsőként kapta lencsevégre, ahogy a fehérvérsejtek megragadják és egymáshoz tapasztják az elszakadt érvégeket.

Makrofágok szerelik meg a sérült agyi ereket

Ahogy egyre idősebbek leszünk, az agyunkban található apró erek merevebbé válnak, és időnként elszakadva piciny vérzéseket okoznak. Sok szakértő szerint (részben legalábbis) ezek az apró sérülések állnak az időskori kognitív leépülés és több neurodegeneratív kór hátterében is. Azzal kapcsolatban, hogy a sérült erek képesek-e a regenerációra, eddig csak találgattak a szakértők, egy új tanulmány azonban látványosan demonstrálja, hogy a zebradániókban ez lehetséges: a makrofágoknak nevezett fehérvérsejtek képesek megragadni az elszakadt véredény két végét, és újra összeilleszteni ezeket.

„Piciny vérzések gyakran lépnek fel az emberi agyban, különösen idősebb korban” – mondja Lingfej Luo kínai fejlődésgenetikus. „Úgy hisszük, hogy a makrofágok viselkedése egy ennek elkerülésére szolgáló, sejtszintű védekező mechanizmus.” Az emberi agy apró vérzéseinek szimulálására a kutatók lézerrel sértették meg a zebradániók agyi ereit, éles vágásokat ejtve azokon. Az ezután történteket speciális mikroszkóppal követték nyomon.

A javítási folyamat nagyjából fél órával sérülés után indult be: egy makrofág (a lenti felvételen zöld színben) bukkant fel a kérdéses (narancssárgás színű) érszakaszon, majd két „nyúlványt” eresztve ki magából megragadta a megszakadt érvégeket, különböző molekulákkal rögzítve azokat magához. Ezt követően a sejt elkezdte egymáshoz közelíteni az ér két végét, összeragasztva azokat. Amint az ér folytonossága helyreállt, a makrofág távozott. A teljes procedúra mintegy három órát vett igénybe.

„Kezdetben nem voltunk biztosak abban, hogy egy javító mechanizmussal van dolgunk” – mondja Csi Liu doktorandusz. Végül azonban sikerült megerősíteni, hogy a makrofág aktív részt vállal a sérülés helyrehozásában az érvégek fizikai összeillesztése, és feltehetően az ezeket összeragasztó molekulák termelése révén is, folytatja a kutató. Eddig senki sem tudta, hogy a makrofágok ilyen szerepet is képesek ellátni. A javítási folyamat az agyon kívül is működik. A szakértők a halak úszójában is átvágtak néhány eret, és a makrofágok ezek összeillesztésében is részt vállaltak.

A kutatók azt is igazolták, hogy ha a lézernyalábbal elpusztítják az elsőként a helyszínre érkező makrofágot, nem fognak újabb sejtek odasietni az ér kijavítására, bár egy másik makrofág felbukkan, hogy bekebelezze az elpusztult sejtet. Nagy ritkán az is előfordul, hogy egyszerre két makrofág érkezik a sérült érszakaszhoz. Ilyenkor mindegyik megragad egy érvéget, majd röviddel később anélkül távoznak, hogy kijavítanák a hibát.

Nem a makrofágok az egyedüliek, amelyek képesek az agyi hajszálerek sérüléseinek kijavítására, de ezek a sejtek jelentik a leggyorsabb és leghatásosabb megoldást az ilyen jellegű problémákra. Makrofágok hiányában előbb-utóbb maguk a sérült érvégek is össze tudnak kapcsolódni, ez azonban a zebradániókon végzett kísérletek alapján kétszer annyi időt vesz igénybe, mintha egy makrofág is jelen lenne, mondják a kutatók, akik azt remélik, hogy felfedezésük révén egy napon hatásosabb terápiákat dolgozhatnak ki az agy kisebb- nagyobb vérzéseinek elkerülésére.

A folyamatról készült videók a képre kattintva érhetők el

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward