Végre sikerült azonosítani egy 15 évvel ezelőtt Etiópiában feltárt, rejtélyes, 3,4 millió éves lábcsont egykori tulajdonosát. A közelben újonnan felfedezett más fosszíliák – köztük medence-, koponya- és fogas állkapocs-töredékek – a lábat egy primitív emberi rokonhoz, az Australopithecus deyiremedához kötik, amely az A. afarensis rejtélyes kortársa lehetett.

Ha az eredmények igazolást nyernek, a Nature magazinban bemutatott új fosszíliák azt jelentenék, hogy legalább két különböző járásmóddal és étrenddel rendelkező emberféle élt egymás közvetlen közelében a Kelet-afrikai árok Afar régiójában 3–3,5 millió évvel ezelőtt. Az új fosszíliákat elemző kutatók azt is feltételezik, hogy azok jobban hasonlítanak a dél-afrikai hominidákra, mint az A. afarensis – ez a felvetés pedig kiszorítaná Lucyt kiemelt helyéről az emberi családfán. „Ha ez igaz, az A. afarensis elveszítheti ikonikus státuszát, mint az összes későbbi hominida őse, beleértve saját leszármazási vonalunkat, a Homo nemzetséget is” – jegyzi meg Fred Spoor, a British Museum paleoantropológusa a Nature-ben megjelent kommentárjában.

Az Arizonai Állami Egyetem paleoantropológusa, Yohannes Haile-Selassie és csapata 2009-ben találta meg a lábat mindössze 35 kilométerre attól a helytől, ahol 1974-ben Lucy részleges csontvázát feltárták. A kutatók rögtön tudták, hogy a lábcsontok nem Lucy fajához tartoznak, amely a közelmúltig az egyetlen ismert hominida volt Kelet-Afrika ezen részén a 3–3,8 millió évvel ezelőtti időszakból. Egyrészt a lábon szembefordítható nagyujj volt, másrészt más jellemzői is akadtak, amelyek lehetővé tették, hogy jobban megfogja az ágakat, mint az A. afarensis. Emellett jobban hasonlított egy korábbi hominida, az Ardipithecus lábára, amely több időt töltött a fák között.

Haile-Selassie nem sokkal később ugyanazon a lelőhelyen 3,33–3,59 millió évvel ezelőtti fosszilis állkapcsokat és fogakat is talált. A kutató felvetette, hogy azok egy új fajhoz tartoznak, amelyet 2015-ben A. deyiremeda névre keresztelt. Sokan kezdetben szkeptikusan fogadták ezt az állítást, elvégre a fogak alakja és mérete megegyezett az A. afarensis és valószínűsíthető közvetlen őse, az A. anamensis fogainak alakjával és méretével. Mivel a meghatározáshoz használt állkapocs kissé régebbi volt, mint a láb, Haile-Selassie ekkor még a lábat nem sorolta az A. deyiremeda fosszíliái közé.

Azóta a csapat egy gyermek fogas állkapcsát is megtalálta a láb közelében, valamint különálló fogakat és medencedarabokat is feltártak, amelyek ugyanabból az üledékrétegből vagy annak közeléből származtak. Haile-Selassie elmondása szerint az újonnan feltárt fogak olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek alapján az A. afarensis és az A. anamensis fajoktól eltérő fajhoz tartozhatnak.

A csapat nyolc fog szénizotópjait is elemezte, és kiderült, hogy ez a hominida több gyümölcsöt, levelet és erdei növényt evett, mint Lucy, aki változatosabb étrendet követett, amely több növényt és állatot tartalmazott. „Bebizonyíthattuk, hogy az A. deyiremeda és Lucy faja egymás közelében élt, de eltérő dolgokat csináltak” – mondja Haile-Selassie. „Hogyan tudtak egymás mellett élni? Különböző táplálékot fogyasztottak.”

A kutató és társai azt is feltételezik, hogy az A. deyiremeda lába és állkapcsa közös vonásokat mutat egy másik Australopithecus fajjal, az A. africanusszal, amely 2–3 millió évvel ezelőtt élt Dél-Afrikában. Ez arra utalna, hogy az A. deyiremeda és az A. africanus egy közös őstől származik, amely az A. afarensis előtt élt. Ha így van, ez jelentősen megingatná azt a hipotézist, miszerint Lucy faja közvetlen őse volt a mi fajunknak.

Függetlenül attól, hogy ezek a fosszíliák hogyan kapcsolódnak egymáshoz, a leletek megerősítik az A. deyiremeda létezését, mondja Carol Ward, a Missouri Egyetem paleoantropológusa, aki maga is látta a fosszíliákat. „A fog nem hasonlít semmi másra. A lábbal együtt egyértelmű, hogy valóban különbözik az A. afarensistől” – mondja.