Égi kísérőnk a becslések szerint 1,6 milliárd tonna vízjeget hordoz sarkvidékein, ráadásul bőséges ritkaföldfém-telepek is rejtőznek a felszíne alatt, így nem csoda, hogy a Hold már többször szóba került, mint bányászatra érdemes célpont. A magánűripar beindulásával ezek a sokáig tudományos-fantasztikus művekbe illőnek tűnő tervek rövidesen megvalósulhatnak.
Mióta 40 évvel ezelőtt NASA befejezte az Apollo-programot, az ember nélküli űrrepülés óriási fejlődésen ment keresztül. Hasonlóan jelentős lépések történtek a Hold felfedezésével kapcsolatban is, hiszen az égi kísérőnk közelébe ellátogató szondák egyebek mellett óriási fagyott vízkészleteket azonosítottak az égitesten. Ez a felfedezés volt az, ami a megvalósítás határára hozta a futurisztikus terveket, hiszen ahol víz van, ott üzemanyag is van.
A texasi Shackleton Energy Company (SEC) éppen ezért egy űrbéli „benzinkutat” tervez létrehozni a Holdon. A cég mérnökei nagymennyiségű vízjeget akarnak kitermelni, majd ennek hidrogénre és oxigénre történő szétbontásával helyben rakétaüzemanyagot kívánnak gyártani, amelyet alacsony Föld körüli pályán vagy távolabb működő partnereiknek árulnának. A SEC vezérigazgatója, Dale Tietz elmondása szerint a Holdon előállított üzemanyag jóval olcsóbb lesz, mint a földi változat, hiszen nem kell kifizetni a kilövési költségeket.
A cég tervei szerint emberi munkások és robotok közreműködésével termelné ki a sarkvidéki jeget, és idővel az ebből előállított üzemanyaggal működtetnék a bányászathoz szükséges gépeket és a holdbázis rendszereit is. Egy másik magáncég, a Moon Express szintén vízjeget használna üzemanyagként, ám egy kicsit más formában képzeli el ezt. A tervek szerint a kitermelt vizet magas koncentrációjú hidrogén-peroxiddá alakítanák át, amely szintén régóta használt meghajtóanyag.
Ami a ritkaföldfémek bányászatát illeti, ennek megvalósításához jelenleg Kína áll a legközelebb. Jütu (Jáde nyúl) nevű roverük 2013 decemberében sikeresen landolt a Holdon, a Csang’e−5−T1 nevű kísérleti űrhajó pedig tavaly ősszel megkerülte égi kísérőnket, fontos lépéseket teljesítve a távol-keleti ország ambiciózus holdprogramjából. A kínai űrügynökség néhány éven belül állandó bázist kíván létesíteni égi kísérőnkön, hasonlóan ahhoz, ahogy azt az Északi- és a Déli-sarkon is tették.
A ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek napjaink elektronikus készülékeinek gyártásához, hiszen a mobiltelefonoktól kezdve a számítógépeken keresztül az akkumulátorokig mindenbe kellenek. Tekintve, hogy a Föld ritkaföldfém-kitermelésének a 97 százaléka jelenleg is Kínában történik, nem meglepő, hogy az ország vezetői mielőbb rá kívánják tenni a kezüket a Holdon található készletekre, hogy ezzel megőrizzék monopol helyzetüket a piacon.
