A Texasi Egyetem kutatói érdekes módját választották a baktériumközösségek tanulmányozásának: különböző alakú, aprócska „ketreceket” hoznak létre, és ezekben vizsgálják a mikrobákat. A mikroszkopikus struktúrákba zárva a szakértők elmondása szerint egészen új szemszögből tanulmányozható a fertőzések terjedése és a bakteriális kommunikáció, amelyek jobb megismerése révén hatékonyabb antibiotikumok fejleszthetők ki.
A munka első lépése egy tanulmányozni kívánt alanyok kiválasztása. A baktériumokat egy meleg, zselészerű, fényérzékeny molekulákat tartalmazó anyagba helyezik, amely lehűtve megszilárdul, és csapdába ejti a mikrobákat. A kutatók ezt követően kiválasztják a konkrét baktériumokat, majd lézerrel aktiválják a körülöttük található fotoszenzitív proteineket. Az aktivált molekulák összekapcsolódva meglehetősen szilárd struktúrákká állnak össze, a „ketrec” pórusai pedig ahhoz elegendően nagyok, hogy a tápanyagok, illetve a bakteriális jelek átjussanak rajtuk, maguk a mikrobák azonban nem képesek kijutni.
A módszerrel többféle módon is lehet vizsgálni a baktériumokat: egyrészt egyszemélyes ketrecek hálózata hozható létre, másrészt miniatűr „lakóparkok” is kreálhatók, ha egyszerre több baktériumot vesznek körbe a proteinhálóval. A kisebb közösségeket aztán eltérő tápanyagokkal etethetik, közelebb vagy távolabb telepíthetik ezeket egymáshoz, vagy más törzsekkel való együttélésre kényszeríthetik a baktériumokat.
A kutatócsoportnak a kísérletek során annyit máris sikerült kiderítenie, hogy a Staphylococcus aureus jóval ellenállóbbnak bizonyul az antibiotikumokkal szemben, ha egy másik, a környezetben gyakorlatilag mindenütt megtalálható mikroba, a Pseudomonas aeruginosa is jelen van. A két baktérium valamilyen módon még fizikailag elszeparálva is segíteni tudta egymást a rezisztenciában, amennyiben szomszédos ketrecekbe voltak zárva.



































