Az Nvidia GeForce RTX 2070-ese hivatalosan október 17-én jelent meg kereskedelmi forgalomban, fedélzetén a TU106-os GPU-val. Akkoriban még nem igazán sejthettük, hogy a GeForce RTX 2070-es videokártyákon alapvetően kétféle jelölésű GPU teljesíthet szolgálatot: az egyik a TU106-400-A1, a másik pedig a TU106-400A-A1. Papíron mindkettő ugyanazt tudja, ám a TU106-400A-A1-es sorozat válogatott grafikus processzorokból áll, olyanokból, amelyek magasabb órajeleken is stabilak.
A TU106-400-A1-es modellek jellemzően a 499,99 dolláros GeForce RTX 2070-es videokártyákon teljesítenek szolgálatot, ahol kevesebb tápfázis és szerényebb hűtés mellett kell helytállniuk. Ezekre a videokártyákra tehát olyan GPU-k kerülnek, amelyek mérsékeltebb tuningpotenciállal rendelkeznek, mint válogatott társaik, ezért többnyire referencia órajelen, vagy nagyon minimális tuning mellett működnek.
Elméletben van lehetőség arra, hogy némi tuning segítségével elérjük a drágább GeForce RTX 2070-es videokártyák teljesítményszintjét, ám a tuning ebben az esetben erősen lutri. Az olcsóbb RTX 2070-esek jellemzően szerényebb Power Target beállítási lehetőséggel rendelkeznek, ami a tuningra is rányomja bélyegét, plusz a „gyengébb minőségű” GPU miatt alap esetben sem tartják olyan stabilan a GPU Boost órajelet, mint prémium GPU-val szerelt társaik. Utóbbi a gyengébb tápellátás és a gyengébb hűtés mellett a GPU „minőségének” is köszönhető.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az olcsóbb GeForce RTX 2070-esek „rosszak” lennének, pusztán érdemes tisztában lenni a fentiekkel, mielőtt vásárlásra kerül sor. Aki halkabb, tuningolhatóbb videokártyára vágyik, inkább a prémiumtermékek között nézelődjön, aki viszont nem vágyik tuningra és a gyorsabb, gyárilag tuningolt videokártyák által nyújtott 5-12% közötti teljesítménykülönbség sem izgatja, válassza az olcsóbb RTX 2070-eseket. Korábbi hírünkben már csokorba szedtük az akkori kínálatot, ami még most is aktuális.
Az eggyébként nem újdonság, hogy a drágább kártyákon jobb GPU-k teljesítenek szolgálatot, ám eddig a válogatást általában maguk a gyártók végezték, nem az Nvidia, és a tuningpotenciálban így sem voltak óriási különbségek (leszámítva az extrém tuningot).
