Japán űrszondát küld a Phoboszra

A tervek szerint 2024-ben induló küldetés során egy landolóegység fog leszállni a Mars holdjára, és a szakértők a mintagyűjtés lehetőségét sem zárják ki.

Japán űrszondát küld a Phoboszra

A Martian Moon eXploration (MMX) nevű küldetést a napokban véglegesítették, így a projekt a megvalósíthatósági fázisból hivatalosan is átlépett a fejlesztési szakaszba. Az MMX jelentős részben a japán űrügynökség korábbi sikeres aszteroidaküldetéseire épül. A JAXA Hayabusa űrszondája 2005-ben indult el az Itokawa kisbolygóhoz, és onnan 2010-ben mintákat juttatott vissza a Földre. Utódja, a Hayabusa 2 pedig 2019-ben vett mintát a Ryugu anyagából, amit várhatóan idén év végére juttat vissza bolygónkra.

Az MMX egy keringésre és leszállásra is képes egységből és esetlegesen egy roverből áll majd. Az előbbi a tervek szerint mintegy három éven fogja az űrből tanulmányozni a Marsot és annak két apró holdját, a Phoboszt és a Deimoszt, mielőtt leszállna a 27 kilométer hosszú, krumpli alakú Phobosz felszínére. Ha a rover is vele tart, ezt egy apró fúróval is felszerelik, amely 10 grammot meghaladó tömegű mintát vesz a hold anyagából. Az egység aztán újra felszállna, és 2029. szeptember tájára visszajuttatná a mintagyűjtő konténert a Földre.

A marsi holdak felderítése a szakértők szerint létfontosságú lehet a később a Marsra irányuló emberi küldetésekhez. Például azért, mert ezeken már a marsi leszállás előtt is viszonylag könnyen lehetne bázist kialakítani, így nem kellene a Földről egyenesen a Marsra indulni, hanem lehetne egy köztes, a bolygóhoz közeli állomás, ahonnan vizsgálható a planéta és annak környezete.

Galéria megnyitása

Ehhez viszont elengedhetetlen a holdak és környékük alapos megismerése, és pontosan ez lenne a japán küldetés célja. Az MMX így többek közt olyan technológiákat tesztel majd, amelyek lehetővé teszik a Mars gravitációs kútjába való belépés és az onnan való távozást, egy alacsony gravitációjú égitesten való landolást és navigációt, illetve a mintavételt. A küldetés során továbbá a sugárzási környezetet is átfogóan vizsgálnák, amely a szakértők szerint az egyik legaggasztóbb tényező, ha a földi magnetoszférán túlra irányuló emberi űrutazásokról van szó.

A küldetés a tervek szerint nemzetközi lesz, így a NASA, az ESA a francia CNS és a német DLR egyaránt tervez műszereket küldeni a szondával. A JAXA jelen állás szerint egy teleszkópos, szűklátószögű kamerával, egy széleslátószögű kamerával, egy lézeres magasságmérővel, egy pormonitorral, egy tömegspektrométerrel és egy sugárzásmérővel tervezi felszerelni az MMX-et. A rendszerre a NASA fejleszti a gammasugár- és neutron-spektrométert, illetve a mintavevő rendszer tervezésében is részt vesznek. A CNES egy infravörös közeli spektrométerrel járul hozzá a küldetéshez, a DLR a rovert tervezi, az ESA pedig a mélyűri kommunikációs rendszer fejlesztésében vesz részt.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap