Több mint két évvel a fukusimai atomerő katasztrófája után továbbra is problémát jelent a radioaktív anyagok szivárgásának megakadályozása. A szakértők erőfeszítései ellenére ebben a hónapban körülbelül 300 tonna radioaktív céziummal, tríciummal és stronciummal szennyezett víz kerül a Csendes-óceánba. Nemrégiben egy új elképzelés merült fel azzal kapcsolatban hogyan lehetne megállítani a szivárgást: 20−40 méteres mélységben elhelyezett, hűtőfolyadékot keringető csövek segítségével egy fagyott fallal véve körbe az erőművet. A projekt előkészítésével 2015 júliusára szeretne végezni a japán kormány, ezt követően hat éven keresztül tartanák fagyott állapotban a talajt.
Az ötlet maga nem új: a talajfagyasztást először az 1860-as években használták szénbányák alátámasztására, és a módszert napjainkban is sikerrel alkalmazzák metróalagutak építése (képünkön), illetve egyéb olyan mélyépítési munkálatok során, ahol ideiglenesen biztosítani kell a talaj stabilizálását. Az Egyesült Államokban sugárvédelmi célokra is használtak már hasonló falakat, a Japánban tervezett, 1,4 kilométeres falhoz hasonló létrehozásával azonban még soha senki nem próbálkozott. Az erőmű kivitelezője jövő márciusig kapott időt arra, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készítsen a tervezethez.
Az erősen szennyezett víz akkor kezdett felgyűlni a fukusimai épületek alatt, amikor a 2011. március 11-én bekövetkező földrengés és szökőár után a hűtőegységek leállását követően óriási mennyiségű víz befecskendezésével próbálták megakadályozni a reaktorok leolvadását. Az erőfeszítések végül nem jártak sikerrel, a reaktorok tartályai átlyukadtak, és a beléjük szivattyúzott, immár radioaktív anyagokkal szennyezett víz kikerült a környezetbe.
A tervek szerint a további szivárgást úgy akadályoznák meg, hogy a talajba 20−40 méter mélységig lenyúló fagyasztólándzsákat helyeznének el. Az ezekben keringetett hűtőanyag (feltehetően folyékony nitrogén) megfagyasztaná a környező talajt, megakadályozva a szennyezett víz kijutását, illetve a hegyekből lefolyó tiszta víz bejutását a területre.
A szakértők szerint már a hűtőanyag fagypont alatt tartásához is elképesztő mennyiségű energiára lenne szükség, nem is beszélve a kiépítendő infrastruktúra költségeiről. A becslések szerint legalább 9,8 megawatt kellene egy ilyen méretű jégfal üzemeltetéséhez, ami 3300 japán háztartás energiaellátásának felel meg.
