A Reuters beszámolója szerint újabb kritikus fontosságú létesítményt ért találat az elmúlt időszakban, ami hatással lehet és hatással is lesz a globális elektronika-gyártás teljesítőképességére, illetve az egyes komponensek áraira is. A Közel-Keleten dúló háborús konfliktus keretén belül nemrégiben már találatot kapott egy kritikus fontosságú üzem, amelynek termelés-kiesése hosszabb távon megnehezítheti a félvezetőipar működését, nemrégiben pedig egy újabb kritikus fontosságú ipartelep ellen intézett támadást Irán.
A támadás kapcsán megsérült a Szaúd-Arábiában található SABIC (Saudi Basic Industries Corporation) fő gyára, ami a Jubail komplexum területén működik, feladata pedig az, hogy a globálisan szükséges nagy tisztaságú PPE (Polyphenylene Ether – Polifenilén Éter) előállításával támogassa az elektronikai komponensek és eszközök gyártását. A PPE egy kulcsfontosságú alapanyag, amit a nyomtatott áramköri lapok gyártásánál használnak, a szóban forgó üzemegység pedig a globális PPE-szükségletnek nagyjából 70%-át elégítette ki, azaz kiesése óriási megrázkódtatás az ellátási lánc számára.
Az ipartelepet még 2026. április 7-én érte találat, ennek során állt le a SABIC termelése is, amit azóta sem sikerült újraindítani, vagyis most már három hete nincs termelés, így a partnerek PPE készletei is elkezdtek apadni. Az esemény hatására rögtön áremelkedés indult, ami valószínűleg fokozódni fog, ha huzamosabb időre kiesik a termelés.
A Goldman Sachs elemzői szerint április folyamán a márciusihoz képest esetenként akár 40%-kal is emelkedtek a nyomtatott áramköri lapok árai, ami elég masszív drágulásnak mondható, és ez alighanem tovább fokozódik majd, ha a helyzet nem javul. Azzal kapcsolatban egyelőre nincs hír, hogy konkrétan milyen forgatókönyvvel számolnak a SABIC illetékesei, vagyis az sem világos, nagyjából mikor tudják újraindítani a PPE termelését, ezért eléggé nagy bizonytalanság uralkodott el az iparágon belül.
Az efféle támadások mellett továbbra is gondot okoz, hogy a Hormuzi-szorost blokád alatt tartják, hiszen ott zajlana a globális áruforgalom jelentős része, egyebek mellett a nyersolaj-forgalom nagy részét is ott bonyolítanák, ezért energiaellátás terén is problémák jelentkeznek. A háború negatív hatásai sok kárt okoznak a globális gazdaságnak, egyes iparágak különösen nehéz helyzetbe kerültek miatta, köztük a félvezetőgyártás is, illetve minden más olyan iparág, ami ezekhez valamilyen szinten kapcsolódik.
A helyzet már az iráni háború megindítása előtt is kritikusan nehéz volt, az AI-láz miatt masszív memóriakrízis alakult ki, ami hatalmas drágulást hozott a memóriapiacon, majd egyéb komponensek is elkezdtek drágulni, például a merevlemezek, a videokártyák, majd pedig a processzorok is. Az újabb negatív események még nehezebb helyzetbe hozzák majd az amúgy is több sebből vérző globális ellátási láncokat, ami újabb drágulási hullámot okozhat, de hogy ennek pontos mértéke mekkora lesz az egyes szegmensekben, arra majd csak később derülhet fény. A kilátások mindenesetre eléggé borúsak.
