A memóriakrízis miatt már eddig is nehéz helyzetben voltak a különböző iparágak, hiszen a DRAM, illetve a NAND Flash memóriachipek árai drasztikusan emelkedtek az elmúlt negyedévek folyamán, valamint elérhetőségük is jelentősen romlott, ami még magasabbra srófolta az árakat. A helyzet az eddigi előrejelzések alapján egyhamar biztosan nem javul, de az iráni háború következtében újabb veszélyek is felbukkantak, amelyek megnehezíthetik a különböző félvezetőipari termékek gyártását, ezáltal az árak is magasabbra kúszhatnak. A probléma a dél-koreai chipgyártókat különösen fájóan érinti, ami azért probléma, mert jelentős hatással vannak a globális memóriagyártó-kapacitás alakulására.
Az iráni háború részeként Katar térségét is dróntámadások érték, ami egyebek mellett a QatarEnergy ipartelepének működésére is negatív hatást gyakorolt: a Ras Laffan ipartelep le is állt, ami azért probléma, mert itt található az egyik nagy globális héliumgyártó infrastruktúra, amelynek kiesését megérzi majd a félvezetőipar, illetve minden olyan szegmens is, ahol szükség van a folyékony héliumra a különböző hűtési feladatokhoz. Az üzemegységet még 2026. március 2-án érte dróntámadás, melynek következtében le is állították a termelést és az még a mai napig sem indult újra, pedig azóta már 10 nap eltelt. Ez a komplexum adja a globális héliumtermelés 30%-át, azaz kiemelten fontos forrásnak mondható. A vállalat 2026. március 4-én vis maiort jelentett be, ami a meglévő szerződések teljesítése, azaz a megrendelt héliummennyiségek leszállítása alól felmentést adott, majd a Gasworld csapata az iparági értesülésekre hivatkozva arról számolt be 2026. március 7-én, hogy a QatarEnergy egyelőre nem tervezi a termelés újraindítását.
A helyzet leginkább a dél-koreai félvezetőipart érinti, hiszen az ország héliumigényének 64,7%-át fedezte a katari import a 2025-ös esztendő során, és a 2026-os kitettség is hasonló mértékű lehet(ne). A héliumot nagy mennyiségben használják a szilíciumostya-gyártás során, lényegében ezzel hűtik vissza a szilícium-ostyákat, amikor arra szükség van, ezt az anyagot pedig nem tudják semmivel sem helyettesíteni úgy, hogy a gyártási folyamat fenntartható legyen.
A Nikkei beszámolója szerint Dél Korea Kereskedelmi, Ipari és Erőforrás Minisztériuma már vizsgálatot indított 14 félvezetőipari alapanyag és eszköz elérhetőségével kapcsolatban, amelyeknél Dél-Korea nagy mértékben függ a közel-keleti forrásoktól, ahol az iráni háború miatt nagy a bizonytalanság. A hélium mellett fontos és nélkülözhetetlen alapanyag a bróm is, amit a félvezető áramkörök kialakításánál használnak, márpedig a szükséges brómmennyiség 90%-át Izraelből szerzik be, ami ugyancsak részese a jelenleg zajló iráni konfliktusnak.
Az SK Hynix vezetése a helyzetre reagálva diverzifikálta ellátási láncát a hélium esetében és megfelelő mennyiségű raktárkészletre tett szert. A tajvani TSMC a helyzettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, a Ras Laffan héliumtermelő üzem leállása kapcsán nem számítanak jelentősebb hatásra, már ami a félvezetőgyártással kapcsolatos folyamatot illeti, de továbbra is figyelik a helyzetet. Dél-Korea és Tajvan együttesen a globális félvezetőgyártásnak összesen 36%-át adják – mindkét ország 18-18%-ot –, azaz rendkívül fontos, hogy megfelelően tudjanak működni az félvezetőgyártó üzemek, illetve az azokat kiszolgáló ellátási lánc üzemegységei is.
Hasonló probléma már 2022-ben is felmerült, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, hiszen akkoriban hiány alakult ki mind héliumból, mind pedig neonból. Az akkori események hatására a dél-koreai vállalatok elkezdték diverzifikálni ellátási láncaikat, illetve országon belül is elkezdődött a szóban forgó gázok termelése, hiszen ezekre a szilícium-ostyák mintázásakor, vagyis a nyomtatott áramkörök kialakításakor feltétlenül szükség van.
Phil Kronbluth, aki szakértőként tevékenykedik a témában, a Gasworld munkatársainak adott interjújában elmondta: ha a kiesés két hétnél tovább tart, az ipari gázelosztók kénytelenek lesznek áttelepíteni a kriogén berendezéseket és újraértékelni a beszállítói kapcsolataikat, ami akár hónapokig eltarthat, attól függetlenül, hogy közben a katari termelés újraindul-e, vagy sem.
Az egyelőre rejtély, hogy a katari termelés mikor indul újra, de valószínűleg addig nem próbálkoznak a gyártás beindításával, míg az iráni háború véget nem ér, addig ugyanis bármikor érkezhetnek újabb dróntámadások. Hogy a katari héliumtermelés kiesése hosszabb távon mekkora drágulást hozhat a félvezetőiparban és az egyéb iparágakban? Erre egyelőre nincsenek becslések, de az idő előrehaladtával erre is biztosan fény derül – már amennyiben a kieső kapacitásnak legalább egy nagyobb részét nem sikerül alternatív forrásokból pótolni.
