Az Intel vezetője komoly hangsúlyt fektet arra, hogy a vállalat idővel ismét a félvezetőipar élvonalába tartozzon, már ami a csíkszélesség-fejlesztést illeti. Ezzel egy időben félvezetőipari bérgyártóként is jelen lesz ebben a szegmensben az Intel, egyes régiókban ennek érdekében új üzemeket is felhúznak annak érdekében, hogy a partnereket minél zökkenőmentesebben kiszolgálhassák.
A tervek között szerepel az is, hogy olyan egyedi x86-os SoC egységek gyártására is lehetőséget adnak, amelyek a megrendelői igényeknek a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek – ezen a téren az ARM ökoszisztéma által régóta használt gyakorlatot „másolják majd le”. Addig persze még sok víz lefolyik a Dunán, míg az említett tervek megvalósulnak, az irány azonban egyértelmű és világos.
Az egyedi x86-os SoC egységek tervezésének és gyártásának lehetőségéről éppen nemrégiben írtunk, azóta azonban egy újabb érdekes téma is felbukkant, ami az autóipari kilátásokról árulkodik, már ami a chipeket illeti. A jelenlegi chiphiány igen komoly problémákat okoz az egyes szegmensekben, és ez alól az autóipar sem kivétel: mivel nem érkezik megfelelő mennyiségű chip az új autók legyártásához, sokszor hetekre is leállítanak egy-egy üzemet, ami igen komoly bevételkiesést jelent, plusz a tervezett üzleti cél teljesítését is lehetetlenné teszi.
Az autóipari szereplők éppen ezért a chipek raktározásába kezdtek, ami kétélű fegyver: egyrészt segít a chiphiányos időszak átvészelését, ugyanakkor tovább rontja a chiphiányt is, hiszen a szokásosnál nagyobb rendeléseket kell teljesíteniük a gyártóknak. Erre a helyzetre központi raktárkészletekkel és központi monitorozással próbálnak majd megoldást találni.
A megoldásra szükség is lesz, ugyanis az elkövetkező évek folyamán egyre nagyobb szeletet képviselnek majd a chipek egy-egy autó előállítási költségeiben: az Intel szerint ez az érték 2030-ra a 20%-ot is elérheti. Erről a vállalat első embere, Pat Gelsinger beszélt az IAA Mobility 2021 show alkalmával, amelyet Münchenben rendeztek meg a napokban. A 20%-os szám igazából akkor kerül kontextusba, ha azt is megemlítjük, jelenleg hogy áll a helyzet, mekkora hányadát teszik ki a különböző chipek és vezérlők egy-egy új autó gyártási költségeinek.
Az információk alapján 2019 folyamán a teljes előállítási költségnek mintegy 4%-át adták a különböző chipek és vezérlők, amelyek az ECU-ban, a komfortelektroniká(k)ban, a fedélzeti információs- és szórakoztatórendszerekben, valamint a vezetéssegítő elektronikákban helyet foglaltak. 2030-ra az említett 4%-os érték egészen 20%-ig is nőhet, ami főként annak köszönhető, hogy az önvezető technológia egyre nagyobb szerephez jut, ennek kiszolgálásához pedig meglehetősen komplex jelfeldolgozó rendszerre, valamint nagy teljesítményt kínáló fedélzeti számítógépes rendszerre lesz szükség.
A teljesen autonóm módon közlekedő járművek a közlekedés és a személyszállítás következő nagy mérföldköveinek tekinthetőek, ami érthető módon igen nagy piacnak számít. Az évtized végére Pat Gelsinger szerint ezen a területen a teljes megcélozható piac mérte 115 milliárd dollárt tesz majd ki. Ennek egy részére természetesen az Intel is pályázik majd.
