Körülbelül 86 millió évvel ezelőtt egy dinoszaurusz valamiféle fészket rakott a Kína mai Hubej tartományában, hogy tojásait lerakja. Néhány utódja nem kelt ki, mert a fészek valamilyen okból eltemetődött, és a tojások fosszilizálódtak. A Frontiers in Earth Science folyóiratban egy napokban megjelent tanulmányban a kutatók arról számolnak be, hogy most először közvetlenül meghatározták ezeknek a megőrződött tojásoknak a korát, szűkebb időszakra korlátozva azok lerakásának idejét.
„Ez a módszer, amellyel közvetlenül meghatározzák a tojáshéjak ásványi kristályainak korát, forradalmi lehet” – mondja Steve Brusatte, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a vizsgálatban. Az új megoldás segíthet abban, hogy pontosabban meghatározzák sok dinoszaurusz korát, ahelyett, hogy a fosszíliák feletti és alatti vulkáni kőzetek korára alapozva becsülnék meg azok eredetét.
A szakértők eddig azt tudták, hogy a kérdéses lelőhelyről származó fosszilizálódott tojások a felső kréta időszakból származnak, amely körülbelül 100 milliótól 66 millió évvel ezelőttig tartott. A paleontológusok által a tojások kormeghatározására általában alkalmazott technikák azonban nem voltak használhatók. Ha a tojások körüli üledékrétegek sok vulkáni kőzetet tartalmaztak volna, a paleontológusok ezeket felhasználhatták volna a fosszíliák kormeghatározásához, mivel ezek a kőzetek számos radioaktív elemet tartalmaznak, amelyek fokozatos bomlása olyan, mint egy ketyegő óra. A lelőhely üledékrétegeiben azonban nincsenek ilyen vulkáni kőzetek, ezért sokkal nehezebb meghatározni a korukat.
Korábban a kutatók ezen a lelőhelyen néhány fosszília korát 83 és 79 millió év közötti időtartamra szűkítették le azáltal, hogy a kőzetek mágneses polaritási mintázatait összevetették a Föld időszakos polaritásváltásainak ismert adataival. Az időtartomány további leszűkítéséhez a kutatók az urán-ólom (U-Pb) módszert alkalmazták, amely a radioaktív urán ólommá történő bomlását méri, hogy meghatározzák a fosszilis tojáshéjakban található urántartalmú kalcit korát. Az U-Pb kormeghatározást vulkáni kőzetek és fosszilizálódott csontok korának meghatározására már alkalmazták, de fosszilizálódott dinoszaurusztojások esetében eddig még soha.
A lelőhelyen rengeteg dinoszaurusztojás maradt fenn. A terület egy 15 méter vastag kőzetréteget tartalmaz, amely több millió évre visszamenőleg rengetegféle dinoszaurusztojást rejt. „A dinoszaurusztojások sokfélesége rendkívüli volt, és a kréta időszakban gyorsan fejlődtek az állatok” – mondja az eredményekről beszámoló tanulmány társszerzője, Bi Zhao, a Hubej Geotudományi Intézet gerincesekkel foglalkozó paleontológusa. Ahhoz, hogy megértsék az evolúciós változásokat és azok okait, a szakértőknek pontosan meg kell határozniuk a fosszilizálódott tojások korát.
A csapat a kőzetrétegek alsó részén található egyik tojásrakásra koncentrált. Ezek közül több kalcitot tartalmazott, amely uránt abszorbeál kristályszerkezetébe, lehetőséget nyújtva az U-Pb kormeghatározásra. Mivel a kutatók nem voltak biztosak abban, hogy a technika működni fog, csak egy tojásból vettek apró mintákat, és azokat tesztelték. Miután négy kalcitmintát gyantába ágyaztak, lézerrel szabadították fel a benne található urán- és ólomatomokat. Aztán tömegspektrométerrel kimutatták a két elem arányát, ami lehetővé tette, hogy az urán ólommá történő bomlási sebessége alapján kiszámítsák a tojások korát. Ezen erőfeszítések eredményeként megállapították, hogy a tojásokat 86 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak végének globális lehűlési periódusa alatt rakták le.
Zhao elmondása szerint a csapat azt tervezi, hogy a következőkben ugyanezen időszak különböző rétegeiből származó tojásokat datál, hogy összeállítsa a különböző fajok evolúciós idővonalait. Emellett más tojásokat tartalmazó helyekről is mintákat akarnak venni Kína középső részéről, hogy jobban megértsék, miért választották a dinoszauruszok ezt a területet fészkelőhelyül. Ez az információ segíthet abban is, hogy azonosítsák, melyik faj rakta a kutatásban vizsgált tojásokat.
