A K2-18b ismét bekerült a hírekbe egy új kutatásnak köszönhetően, amely cáfolja azt az áprilisban felmerült vitatott állítást, miszerint a Cambridge-i Egyetem kutatói az exobolygó légkörén átszűrődő fényben biológiai aktivitás erős jeleit vélték felfedezni. Egy másik csapat új megfigyelései egészen másról árulkodnak.

A Földön kívüli biológiai jelekről persze nagyon nehéz megalapozott állításokat tenni. A kérdéses bolygó egy Neptunusznál kisebb, a Föld sugarának 2,6-szorosával rendelkező planéta, amely egy tőlünk 124 fényévre lévő vörös törpecsillag lakható zónájában kering. A bioszignatúrával kapcsolatos hír gyorsan bejárta a világot, de célszerű az ilyen állításokat megfelelő kontextusba helyezni, nehogy úgy tűnjön, mintha élő, lélegző, nekünk integető idegeneket találtunk volna.

A K2-18b-ről szóló kutatás a Cambridge-i Egyetem által vezetett csapat több éves munkájára épül, amely során ezt a bolygót tanulmányozták. A szakértők dimetil-szulfid (DMS) és dimetil-diszulfid (DMDS) jelenlétéről számoltak be. Ezek a gázok a Földön is léteznek, mikroorganizmusok és fitoplanktonok termelik őket, ezért lehetnek az élet lehetséges jelei.

De ez még nem minden. A szakértők azt állították, hogy a bolygó egy „hiceán” világ (ez a hidrogén és az óceán szavakból alkotott szó). Az elképzelés szerint hidrogénlégkör alatt hatalmas vízóceán található. Mostanáig azonban még az óceán léte is vitatott volt, más kutatócsoportok ugyanis egyáltalán nem találtak bizonyítékot jelenlétére.

Az új kutatás során a James Webb űrtávcső adatait használták, hogy pontosabban meghatározzák, mi is a helyzet valójában a bolygón. Az eredményekről beszámoló tanulmány megerősíti, hogy ezen a különös exobolygón létezik egy óceán, bár azt nem tudták megállapítani, hogy a légkör sűrű vagy ritka. Nem találtak vízgőzt a légkörben, ami arra utal, hogy azon hatékony hidegcsapda működik, amely minimálisra csökkenti a párolgást ezen a mérsékelt hőmérsékletű, Neptunusznál kisebb égitesten.

A potenciális bioszignatúrák ugyanakkor mind az igazolt detektálás küszöbértéke alatt voltak, és a kutatók modellje szerint a DMS jelenléte élethez nem kapcsolódó forrásokkal is magyarázható. A szerzők javasolják, hogy több és más különböző molekulát is vegyenek figyelembe az élet jeleit kutató vizsgálatokban. A csillagászok a miénktől nagyon különböző bolygókat tanulmányoznak, és a Földön nyilvánvalónak tűnő kémiai jelek nem feltétlenül illeszkednek az exoplanétákon jellemző környezethez.

„Úgy gondolom, nehéz bioszignatúrákat kimutatni hidrogénben gazdag légkörben, ha ezeknek a gázoknak az alapvető kémiai tulajdonságai, például különböző nyomáson való abszorpciós erejük, még nem ismert” – mondja Jake Taylor, az Oxford exoplaneták légkörét vizsgáló szakértője.

Bár kicsit csalódást jelenthet, hogy a kérdéses bolygón egyelőre úgy tűnik, hogy nincs élet, az új tanulmány ennek ellenére egy lenyűgöző planétát mutat be, amely hűvös, vízzel borított, sokkal nagyobb a Földnél, és a Napnál sokkal halványabb csillag körül kering, annak lakható zónájában.