Egy oxfordi kutatócsoport számítógépes szimulációkkal igazolta, hogy a baktériumok természetes mozgásával mikroszkopikus „szélkerekeket” lehet meghajtani, és ezek révén energiát lehet termelni. A szakértők megmutatták, hogy a mikrobák folyadékban keltett kaotikus mozgása stabil, kiaknázható energiaforrás lehet a jövőben.
Tyler Shendruk, a kutatócsoport egyik tagja elmondása szerint bár a társadalom energiaigénye gyakran gigawattos méretekben jelentkezik, időnként kifejezetten apró energiaforrásokra is szükség van. A sűrű bakteriális oldatok pedig erre kiválóan alkalmasak lehetnek, hiszen a rajzó, úszó mikrobák spontán, élő áramlatokat hoznak létre. Ezek normális esetben meglehetősen rendezetlenek, de amikor a kutatók a szimulációban egy 64 szimmetrikus mikrorotort tartalmazó rácsot merítettek a folyadékba, a baktériumok spontán módon úgy rendeződtek, hogy a szomszédos rotorokat ellenkező irányba kezdték forgatni, hasonlóan a szélfarmok gondosan elhelyezett kerekeihez.
Amikor egyetlen rotort helyeztünk a bakteriális áramlatba, azt össze-vissza pörgették a mikrobák, mondja Shendruk. Amint viszont több, rácsba rendezett rotor került a folyadékba, az áramlatok hirtelen szabályos mintázatba rendeződtek, és stabilan hajtották az apró „szélkerekeket”, teszi hozzá a szakértő.
A biológiai rendszerekből kinyerhető legkisebb mechanikai munka is rendkívül értékes, hiszen ezekkel az elrendezésekkel nem kell külső energiát közölni, hanem a baktériumok belső biokémiai folyamatai révén működnek, mondja Amin Doostmohammadi, Shendruk kollégája. A rotorhálózatot a valóságban még nem építették meg a kutatók, de a szimulációk azt sugallják, hogy a koncepció révén miniatűr, önfenntartó motorok lehetnek létrehozhatók, amelyek egy napon energiával láthatják el legkisebb eszközeinket.
