Az Intel vezetése régóta elégedetlenkedett amiatt, hogy az amerikai félvezetőipari támogatásokat biztosító CHIPS ACT alapból érkező támogatás körül nincs minden rendben, ám a napokban végre sikerült aláírni a megállapodást az illetékes kormányzati szervekkel, ennek köszönhetően az összeg folyósítása is megkezdődhet. A vállalat számára csalódást keltő lehet, hogy az eredetileg megállapított 8,5 milliárd dollár ehelyett végül csak 7,86 milliárd dollárt kapnak, de ennek bizony megvannak az okai, ahogy azt korábbi hírünkben már említettük. A vállalat ezzel egy időben 3,5 milliárd dolláros támogatást is kap annak érdekében, hogy az amerikai Védelmi Minisztérium Secure Enclave programján belül különböző chipeket gyártson a kormányzati- és hírszerzési szerveknek, a hadseregnek, illetve az űripar számára.

Időközben kiderült, hogy az amerikai CHIPS ACT keretén belül odaítélt támogatásért cserébe az amerikai kormányzat megköveteli bizonyos feltételek teljesülését, ami igazából érthető, hiszen az adófizetői pénzeknek jó helyre kell kerülniük és be kell tölteniük a törvényhozók által meghatározott célokat is. A megállapodás részleteiről a Reuters munkatársai számoltak be a minap, akik kiemelték, az Intel a CHIPS ACT támogatás elfogadását és folyósítását követően már nem adhatja el csak úgy az éppen most is veszteségesen bukdácsoló félvezetőipari bérgyártói üzletágát.

A feltételek között szerepel, hogy az Intel Foundry részleget nem adhatja el a vállalat, ha pedig ki szeretné szervezni egy privát cégbe, akkor a többségi tulajdonnak az Intelnél kell maradnia – ez legalább 50,1%-os tulajdonrész meglétét írja elő. Ha esetleg kiszerveznék az Intel Foundry üzletágat és ezzel a lendülettel publikus vállalattá is alakítanák, amelynek részvényeivel publikusan lehet kereskedni, akkor egyetlen egy önálló részvényes sem rendelkezhet a részvények 35%-ával vagy ennél többel, kivéve, ha az Intel a legnagyobb részvényes marad. Az Intelnek minden esetben kézben kell tartania az adott vállalat irányítását, akármilyen átalakításokat is tervez, illetve minden egyéb olyan részleget is, ami részesül a CHIPS ACT alapból folyósított támogatásokból. A megállapodás azt is limitálja, hogy a külsős felek nem szerezhetnek meg 35%-nál nagyobb hányadot az Intel tulajdonrészéből vagy szavazati jogából.

Azt nem akadályozza a megállapodás, hogy a vállalat kiszervezze bérgyártói üzletágát és azt vegyesvállalat formájában egy másik céggel, vagy másik cégekkel karöltve működtesse, de az Intel szilíciumostya vásárlási egyezményeinek változatlan formában fenn kell maradniuk. Feltétel továbbá az is, hogy a vállalat tulajdonjogaival vagy irányításával kapcsolatos minden változtatásnak összhangban kell lennie az Amerikai Egyesült Államok nemzeti célkitűzéseivel, ami igazából egy alapértelmezett feltétel az amerikai nagyvállalatok esetében, mint ahogy az is, hogy a nagy amerikai vállalatok és a külföldi befektetők közötti minden jelentősebb tranzakció végrehajtásához az Amerikai Egyesült Államok Külföldi Befektetési Bizottságának jóváhagyása szükséges.

Ezzel együtt az Intelnek folytatnia kell a tőkeberuházásokat az Amerikai Egyesült Álamok területén, valamint a 2024 és 2028 közötti időszakban legalább 35 milliárd dollárt kell költenie kutatásra és fejlesztésre. Ehhez hozzájön még az is, hogy a cégnek fel kell építenie, fel kell szerelnie és üzemeltetnie kell 12 gyárat és chiptokozással foglalkozó üzemet, amelyek Arizona, Oregon, Ohio, illetve Új-Mexikó területén találhatóak.

A kormányzati szervek természetesen nemcsak az Intel számára határoznak meg speciális feltételeket, amelyeket teljesíteni kell a támogatásokért cserébe, hanem minden olyan vállalat számára, akik részesülnek a CHIPS ACT alapból, illetve egyéb állami támogatásokból.