Az Intelnél éppen gőzerővel zajlik a szerkezeti átalakítás, amelynek keretén belül megpróbálják minél hatékonyabbá tenni a vállalati működést, ennek során a munkavállalói bázist is jelentős mértékben csökkentik, az alkalmazottaknak mintegy 15%-át bocsáthatják el a folyamat végére. Közben próbálják a pénzügyeket is fenntartható mederbe terelni, ennek részeként különböző eszközök és divíziók értékesítése is felmerült, ezek közé tartozik az Altera eladásának lehetősége. Az éppen futó, vagy megvalósítás előtt álló tőkeberuházásokat szintén felülvizsgálják, és ezeket vagy szüneteltetik, vagy pedig teljesen leállítják, hiszen most az Intel működőképességének fenntartása a cél.
Mostanában tehát nem sok jó hír érkezett az Intel háza tájáról, és úgy tűnik, a negatív spirálnak még mindig nincs vége, ugyanis a CHIPS Act keretén belül odaítélt állami támogatásokat egyelőre még nem folyósított az amerikai kormányzat, azon belül is a Kereskedelmi Minisztérium, ugyanis a közelmúlt történései miatt a szokásosnál alaposabban meg akarják vizsgálni, mire költené az Intel vezetése az adófizetőktől származó pénzt. Noha a Fehér Ház már 2024 márciusában megállapodott az Intel vezetésével a támogatások odaítélésével kapcsolatban, a folyósítást egyelőre visszatartják, nehogy kárba menjen a pénz.
A megállapodás keretén belül összesen 8,5 milliárd dollárt különítettek el az Intel számára, ezzel egy időben pedig 11 milliárd dollárnyi hitel-opció is elérhetővé vált, természetesen alacsony kamatozással, kedvező felételekkel. A vállalat élhet továbbá 25%-os mértékű adójóváírással is, ami egészen 100 milliárd dolláros árbevételig lehet érvényben. Ezek a kedvezmények és támogatások nagyon jól hangzanak, de nem kaphatja meg őket csak úgy a vállalat, bizonyos feltételeknek teljesülniük kell cserébe.
A helyzet nem áll jól az Intel térfelén, ugyanis a CHIPS Act keretén belül az amerikai kormányzat nemcsak a chipipar fejlődését szeretné támogatni, hanem új munkahelyek létrejöttét is, viszont az Intelnél éppen masszív leépítési hullám söpör végig, és az általános pénzügyi helyzet sem túl rózsás. A vállalat elmúlt pénzügyi negyedéve 1,6 milliárd dolláros veszteséggel zárult, az adatközpontok szegmense és a félvezetőipari üzletág nem teljesít valami fényesen. Az is elég nagy probléma, hogy a vállalatot perbe fogták részvényesei, ugyanis szinte egyik napról a másikra csökkent 32 milliárd dollárnál is nagyobb mértékben a vállalat piaci kapitalizációja, valamint a vállalat részvényei kikerült a Dow Jones Industrial Average portfólióból is. Közben a Raptor Lake és a Raptor Lake Refresh, vagyis a 13. és 14. generációs Intel processzorok körüli hiba is csökkentette a vállalat iránti bizalmat, még ha a potenciálisan érintett processzorok esetében 2 évvel kibővítették a gyártói garancia idejét, akkor is. A részvényesek szerint az Intel vezetése elfedte a vállalat problémáit a 2024. január 25-től egészen 2024. augusztus 1-ig terjedő időszakban, ami a részvényárfolyam mesterséges emelkedését okozta, majd a lufi gyorsan ki is durrant, ezzel károkat okozva a befektetőknek és nehéz helyzetbe hozva az Intelt is.
Ebben a helyzetben érthető, ha a Biden kormányzat a szokásosnál óvatosabban jár el a támogatások folyósításával kapcsolatban. Ráadásul éppen választásokra készülnek a tengerentúlon, így most aztán végképp nem férne bele egy fiaskó a CHIPS Act körül, ezt ugyanis az ellenfelek azonnal a demokraták ellen fordítanák a kampányban.
Az Intel körüli nehézségek egyébként rávilágítanak arra is, hogy az amerikai félvezetőipar felvirágoztatását célzó CHIPS Act alap elosztását célszerű lenne újragondolni, és a támogatásokat jobban szétszórni a különböző vállalatok között, ezáltal a kockázat is jobban elterülne. Az egyelőre nem derült ki, hogy az Intel mikor kaphatja meg az odaítélt támogatást, illetve az is rejtély, végül a teljes támogatási összeget odaítélik-e, vagy csak egy részét.
