A Föld meglehetősen különleges, és amennyire jelenleg tudjuk, az egyetlen hely az univerzumban, ahol élet van. De valójában mennyire különleges? Csak a Tejútrendszerben több milliárd bolygó található, nem kellene az életnek gyakorinak lennie? És ha az élet gyakori is, vajon mennyire gyakoriak a fejlett civilizációk? Egy új kutatás szerint a válasz, hogy meglehetősen ritkák.

Az új vizsgálatot Manuel Scherf és Helmut Lammer, az Osztrák Tudományos Akadémia grazi Űrkutatási Intézetének munkatársai jegyzik. A szakértők a bolygók légkörének összetételét és geológiáját vizsgálták, és aggasztó következtetésre jutottak. Statisztikailag szerintük mindössze néhány civilizáció létezhet a galaxisban. A legközelebbi 33 ezer fényévre lehet, és az a civilizáció legalább 280 ezer, ha nem több millió éves. „A földönkívüli intelligenciák valószínűleg elég ritkák a galaxisunkban” – mondja Scherf.

A kutatók érvelése a következő. Ha a Föld észszerű modell az intelligens élet számára, akkor egy hasonló bolygónak az élhető zónában kell lennie, jelentős mennyiségű szén-dioxiddal kell rendelkeznie a bioszféra kialakításához, és elegendő oxigénnel kell bírnia a technológia számára. A szén-dioxid csökkentésében döntő szerepet játszik az élet és a lemeztektonika, amelyek évezredek alatt képesek a bolygón lévő szén-dioxidot megkötni.

A Földön több mint 3 milliárd évbe telt, mire az intelligens élet kialakulhatott. A bolygó légkörében a szén-dioxid-tartalom legalább 6 százalékról néhány tized százalékra csökkent, mivel a tektonikus lemezek egyre többet kötöttek meg belőle. Nagyjából egymilliárd év múlva viszont már nem lesz elegendő a fotoszintézishez.

Galéria megnyitása

Az oxigén mennyisége a fotoszintetikus organizmusoknak köszönhetően drámaian megnőtt, és elérte a mai 21 százalékos szintet a nitrogén (78 százalék) által dominált légkörben. De a fém olvasztása, feltételezve, hogy ez a technológiai fejlődés kulcsfontosságú része, 18 százalékos oxigénszint alatt nem lehetséges.

Egy bolygó, amelynek 10 százalékos légköri szén-dioxid-tartalommal kezdi, 4,2 milliárd évig rendelkezhet stabil bioszférával. 1 százalékos tartalom mellett pedig körülbelül 3 milliárd évig. Ezután meg kell fontolni, mennyi idő alatt alakul ki az intelligens élet, és mennyi ideig létezhet egy civilizáció. Statisztikailag ez az adat azt jelenti, hogy ahhoz, hogy két civilizáció létezzen egyszerre, akkor azoknak legalább 280 ezer évig kell fennállniuk. „Ahhoz, hogy 10 civilizáció létezzen egyszerre a miénkkel, az átlagos élettartamuknak 10 millió év felett kell lennie” – mondja Scherf.

Ha ez a munka helytálló, akkor ez azt is jelenti, hogy nem is kellene más civilizációkat keresnünk? A kutatók szerint éppen ellenkezőleg. „Bár az ilyen civilizációk ritkák lehetnek, csak egy módon lehet ezt valóban megtudni, hogy léteznek-e, mégpedig úgy, hogy megkeressük őket” – mondja Scherf. „Ha ezek a kutatások nem hoznak eredményt, az csak megerősíti elméletünket, és ha a SETI talál valamit, az az eddigi legnagyobb tudományos áttörés lesz, mert akkor tudni fogjuk, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban.”

A kutatás eredményeit a Helsinkiben tartott EPSC–DPS2025 konferencián mutatták be.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

32 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Szolomon
Szolomon
2025. szept. 21. 19:56
#5

Mielőtt földön kívüli intelligencia után kutatunk, előbb találjuk meg a földit! :-D

NKtel1982
NKtel1982
2025. szept. 20. 12:00
#4

teljesen felesleges az életet keresni akár ebben a galaxisban vagy egy másikban. A mai technológia semmit sem ér. Oda kell menni és meg kell nézni ha kell napi 15 bolygót leszállni és személyesen megnézni, de ahhoz térhajtómű kell. Még fel nem találják felesleges pénzkidobás. Ha napi 8 órás műszakban 8 galaxis 8 legélhetőbb bolygójára le lehetne szállni és egy órát repkedni pár száz méter magasan a felszíntől átláthatóbb képet kapnánk de addig amíg a bolygót se látjuk csak azt hogy a csillag mennyit veszít a fényéből addig e felesleges időpazarlás. Az is hülyeség mikor a tudósok úgy kezdik a mondatot hogy úgy véljük. Tehát semmit sem tudnak csak variálnak egy olyan dologról amit még csak nem is látnak. Erre használt dollár ezermilliárdokat ténylegesen arra kéne költeniük amivel megvalósítható lenne az utazás vagy a térhajtómű

eltevettlo
eltevettlo
2025. szept. 21. 22:27

@NKtel1982 a tudomány addig tudomány, amig csak az "úgy véljük"-ből áll. mihelyst bizonyizottá válik valami és többször megismételhetővé, onnantól már hétköznapi szakma lesz.

peti19870621
peti19870621
2025. szept. 20. 0:41
#3

Azonban, ha a földönkívüli civilizációk különböző megjelenési aspiránsait követjük nyomon, az tehet majd róla, hogy felismerjük, hány féle fajta kolónia élhet a galaxisunkban. Mivel legtöbször a távozásuk iránya megegyezik a lakóhelyük csillagképének irányával. Azt, még egy otthonától elkeveredett termesz is megteszi, a legrövidebb idő alatt, hogy még haza érjen az esti vacsorára..

Salax
Salax
2025. szept. 25. 0:20

@peti19870621 Hogy születnek ezek a szösszenetek? Beledobálsz csillagászati (és biológiai) szavakat egy kalapba, aztán random kihuzigálod őket? Oké. ha valami tanulási problémával küzdesz, jelezd valahogy, és akkor nem oltalak többet.

piterpen
piterpen
2025. szept. 19. 22:38
#2

Mindíg abból indulnak ki hogy szén alapu.És mi van ha nem oxigént és nem szén alapu életforma?

Irasidus
Irasidus
2025. szept. 22. 20:20

@piterpen - A nagy számok törvénye nem működik kis minta esetén, mivel nem érhető el az elméleti valószínűséghez való konvergencia, illetve ha nincs rögzített valószínűség azaz a valószínűségek időben vagy körülmények között változnak, akkor a törvény nem működik, mert nincs stabil hosszú távú átlag, továbbá nem alkalmazható még szélsőséges eloszlások esetén, és nem független események esetén. Vagyis a nagy számok törvénye itt nem érvényes, ugynis egyetlen adatból nem lehet valószínűséget adni, ez a nagy számokra hivatkozás egy gyakori és jól hangzó "blöff", de nincs mögötte valódi valószínűségszámítás, mivel nem lehetséges! Másrészt nem tudjuk, hogy az élet a világegyetemben szabály vagy kivétel, ez (is) a kutatások tárgya.

marc23
marc23
2025. szept. 19. 18:44
#1

Hat ezek jo nagy hulyek, biztos britt tudosok!
Megint nem vettek figyelembe, h mar csak a gslaxisunkban mekkora tavolsagok vannak! 1000 fenyeven tul mar 1000 evet kell varni arra, h barmi olyan radiojelet eszleljunk ami azt jelenti, h ott fejlett elet van! Ennel nagyobb tavlatban pedig ne is gondolkodjunk! Ha pedig mar el erne minket a radiojeleik, akkor mar olyan fejlettek, h le sem szarnak minket, es a technikajukat ertelmezni sem tudjuk!
Egyebkent ha meg forditjuk a logikat, a foldrol pl egy kb 90 fenyev sugaru korben tudna mas inteligens eletforma, ha volna, h a foldon van fejlett elett (1936-ban volt az elso tv sugarzas a berlini olimpian, eppenseggel hitler beszede tudatja a gakaxisban, h itt inteligens elet van)
Meg a betelguese-rol sem tudjuk, h felrobbant-e mar v meg csak probalkozik! De ha ma ferrobbana, akkor is “csak” 560-620 evet kellene varni a pukk-ra!
Szval ha csak nem jon ide vmilyen ufo es veszi fel a kapcsolatot v kuld a kozelbol uzenetet, akkor szart sem tudtunk arrol, ki hol es hany inteligens elet van a galaxisunkban! Az univerzum tobbi reszerol meg ne is beszeljunk!!
Egy kivetel van ha sikerul el csipni egy jelet, ami lehet tobbet utazott a vilagurben, mint amiota a piramisok megvannak! De arra megint nagyon- nagyon kicsi az esely m megint a tavolsag az ami oriasi!

Irasidus
Irasidus
2025. szept. 23. 17:07

@marc23 - Az idődilatáció a vonatkoztatási rendszerek között fellépő idő eltérése egymáshoz képest, nincs abszolút külső megfigyelő azaz minden inerciarendszer egyenrangú, ennek megfigyeléséhez nem kell külső megfigyelő! Másrészt, a GPS jele, vagy 10 millió éves galaxis képe nem késés - mivel ez nem idődilatáció - hanem fényút ideje, nincs mihez késnie! A GPS műholdak mozgásából és gravitációs hatások együtteséből adódik a jel idődilatációja, a fényút idejéből adódó késés meg nem idődilatáció! Különböző jelenségeket úgy állítasz be, mintha mind ugyanannak a következménye lenne, és ez csak az első bekezdés...

A világegyetem megfigyelése nem csak a látható fény tartományában történik, így nem csak a két szép szemünkre hagyatkozunk hanem a teljes spektrumra, illetve az elektromágneses spektrumon kívül még ott vannak más részecskék, és gravitációs hullámok is. Azt jól mondod, hogy a megfigyelő műszerek érzékenysége és egyéb paraméterei jóval több információt szolgáltatnak mint a két szép szemed, arról meg nem beszélve hogy ez csak a közvetlen megfigyelés, ami rengeteg közvetett megfigyeléshez is vezet, azaz többet ismerünk mint direkt megfigyelésekből tudni lehet.

Hubble nem azt bizonyította be, hogy gyorsulva tágul, azt a kétezres években fedezték fel, Hubbel a csak tágulást fedezte fel. Az meg csak fanfekt, hogy nem Hubbel fedezte fel, hanem valójában a segédje...

Érdekes következtetés, hogy az intelligens élet lehetőségét kiterjeszted a nem látható világegyetemre, de a cikk a galaxisunkról szól. Nekem úgy tűnik, hogy te ide csak azért jársz, hogy okosnak tűnj, és arról beszélsz amit úgy gondolsz tudsz (persze tévedsz), és a cikket el sem olvasva, meg sem értve ömlesztve ontod a butaságot. Szóval érdekes, de a cikk nem erről szól!

Végül az ember nem az élővilágtól külön fejlődött, hanem egy ökoszisztéma részeként, és ennyi idő kellett, hogy a intelligencia kialakuljon, az ember fejlődése nem a Rudapithecus-al kezdődött, ugye? Ez így elég önkényes, és értelmetlen időpont meghatározás a részedről! Tény, hogy 4-500 millió éve is éltek élőlények a földön, de ezek nem csak annyiban különböznek a mai ökoszisztéma élőlényeitől, hogy másképpen néznek ki, és más környezethez alkalmazkodtak, hanem lényegesen primitívebbek, és nem csak külsőségekben, hanem nem volt meg a genetikai háttér sem, hogy intelligens élet fejlődjön. Ehhez kellett ennyi idő.

Vissza az oldal tetejére