Az Apple nagy fába vágta a fejszéjét, ugyanis a vállalat vezetése úgy döntött, leváltják az Intel processzorokat, helyükre saját fejlesztésű SoC egységek érkeznek, amelyek természetesen ARM alapokra támaszkodnak. A hivatalos bejelentés alkalmával az is kiderült, hogy a teljes átállás nagyjából két évet vesz majd igénybe, igaz, ezzel kapcsolatban még nagyon sok megválaszolatlan kérdés maradt, például azt is érdekes lesz látni, hogyan oldják meg a professzionális felhasználókat kiszolgáló Mac Pro átállítását.
Az első ARM alapú konfiguráció, ami kifejezetten a szoftverfejlesztők számára készült, nem más, mint egy Mac Mini, ami egy A12Z típusú SoC egységgel rendelkezik, teljesítmény terén elég vonzónak tűnik, valamint a köré épített ökoszisztéma is átgondoltnak és ütőképesnek tűnik, de hogy tényleg az-e, arra majd élesben kaphatunk pontos választ.
A szoftverfejlesztőkhöz tehát már éppen érkeznek az ARM alapú Mac Mini konfigurációk, valamint némi extra információval is ellátta már őket az Apple. Ilyen extra információ, hogy az ARM alapú Mac-ek esetében úgynevezett aszimmetrikus processzormagokat használnak, amiből arra lehet következtetni, hogy az Apple az ARM által 2012 óta alkalmazott big.LITTLE kiépítést vetheti be. Ennek lényege, hogy az adott SoC egységben kis teljesítményű, alacsony fogyasztás mellett dolgozó processzormagok, illetve kifejezetten teljesítményre hangolt processzormagok egyaránt lesznek, ezek között pedig dinamikusan, az adott munkafolyamat igényeinek megfelelően válthat a rendszer.
Hasonló dizájnt az Intel is alkalmaz már, ennek első képviselője a Lakefield SoC sorozat, ami nemrégiben mutatkozott be. Ezt a dizájnt a későbbiekben tovább finomhangolják, így több kis- és nagy teljesítményű processzormag kerülhet egy lapkára, ami a lehetőségek tárházát is alaposan kibővítheti.
Az Apple ARM alapú SoC egységei, amelyek a big.LITTLE dizájnt alkalmazzák, számos speciális komponenssel rendelkeznek majd, például lesz rajtuk AI gyorsító komponens, valamint ML gyorsító, hardveres videó kódoló és dekódoló motor, valamint speciális memóriavezérlő is, ami egységes memóriahasználatra optimalizálva (UMA) érkezik – ez az iGPU szempontjából is fontos lesz.
Jönnek az Apple által gyártott Metal Family dGPU-k?
Érdekesség egyébként, hogy GPU fronton az a pletyka merült fel, hogy az Apple saját megoldásait viszi tovább, azaz látszólag nem tart igényt az AMD szolgálataira a későbbiekben. Az új grafikus processzorok érkezésére a Metal API Support sorban található Metal GPU Family jelölésből következtettek a pletykagyárosok, viszont ez a sor sajnos nem az egyedi dGPU sorozatot jelöli, hanem azt, hogy az adott GPU milyen szintű Metal API támogatással rendelkezik, ettől függ, melyik osztályba tartozik a Metal Family GPU családon belül. A különböző osztályokba sorolt GPU-k által támogatott funkciókról ez a fejlesztői PDF dokumentum ad bővebb felvilágosítást az érdeklődők számára.
A Metal GPU Family Apple sor jelenleg egyébként 6 alkategóriát különböztet meg, míg a Metal GPU Family Mac esetében két kategória áll rendelkezésre. Ezeken kívül van egy Common kategória is, ami három alrészből áll. Az persze érdekes, hogy az Apple Silicon Mac oszlopban csak az Apple GPU jelölés szerepel, nincs szó harmadik fél által gyártott GPU-ról, valamint a dolgot megszellőztető Longhorn szerint az eGPU támogatás is eltűnt a macOS 64-bites ARM kiadásából – lehet, hogy a fejlesztés jelenlegi fázisában egyszerűen még nem jutottak el oda, hogy implementálják, de az is lehet, hogy tényleg elérhetetlenné válik ez a támogatás az ARM alapú Mac-eknél.
Azt jelenleg nem lehet kizárni, hogy az Apple tényleg saját dGPU-t fejleszt, ám azt biztosan nem Metal Family névre keresztelik majd, ugyanis ez a jelölés nem egy dGPU-t vagy iGPU-t takar, csak a meglévő kategóriákkal operál, amelyek funkciószinteket jelölnek, ahogy fentebb említettük. Jelenleg a gyártó az Imaginationtól licencelt iGPU technológiát használja, a dizájnt viszont saját igényeik szerint módosították, ám a módosítás pontos mértékéről nincs igazán hivatalos tájékoztatás, de tippek azért persze vannak.
Ezzel a dizájnnal már most is elég jól teljesítenek a vállalat termékei, erre rá is mutatott @_rogame a minap, aki egy RYZEN 5 4500U processzorral hasonlította össze a fejlesztőknek szánt Mac Miniben található A12Z SoC iGPU-jának teljesítményét. Ehhez a GeekBench 5 alatt elért OpenCL eredményeket használta, amelyek alapján az Apple iGPU-ja igen ütőképes – és ez ráadásul nem is a legfrissebb és legerősebb iGPU a termékpalettán.
A saját dGPU fejlesztése ettől eltekintve még mindig elég nagy falatnak tűnik, így igazából meglepő lenne, ha időközben tényleg saját GPU technológiát fejlesztettek volna ki a színfalak mögött, ám erre jelenleg elég csekély az esély. Kivéve, ha valakitől licencelik a megfelelő technológiát, ahogy azt az iGPU-k esetében is teszik. Lényegében annak sem lenne akadálya, hogy a vállalat a Samsunghoz hasonlóan szintén AMD IP-t licenceljen saját SoC egységei iGPU-ihoz, így azok ütőképesebb teljesítményt kínálhatnának, mint a jelenlegi PowerVR alapok, ám ez a teljesítményszint egy Mac Pro esetében már nem biztos, hogy elegendő lenne a professzionális alkalmazások futtatásához. Az viszont kétségtelen, hogy saját hardverrel és szoftverrel ezen a téren is lehetne növelni a hatékonyságot, illetve talán a költséghatékonyságot is.
A dolgok jelenlegi állása szerint talán nagyobb az esély arra, hogy az ARM alapú Mac-ek mellé továbbra is az AMD videokártyáit veti majd be a cég megfelelő szoftveres támogatás mellett, ahogy a Huawei első kereskedelmi forgalomba szánt asztali számítógépe is teszi, ami szintén ARM alapokon nyugszik és Radeon RX 550-es videokártyát használ. Elméleti szinten az sincs kizárva, hogy profi szinten – a Mac Prónál – egy felskálázott iGPU-val és egy célhardverrel oldják meg a különböző munkafolyamatok kezelését, illetve hardveres gyorsítását, amelyek egy dedikált kártyán kapnak helyet – célhardver terén már úgyis van tapasztalat, gondoljunk csak az Afterburner kártyára, amely „gyorsítja a Final Cut Pro X, a QuickTime Player X és a támogatott külső appok ProRes és ProRes RAW kodekjeinek működését”. Ez a megoldás viszont nem feltétlenül olcsó, de attól még működhet.
Egyelőre viszont túlságosan sok a kérdőjel, túlságosan sok a homályos folt, illetve félreértések is nehezítik a tájékozódást, tehát talán az a legjobb, ha megvárjuk, míg leülepszik a frissen felkavart por.
