A Huawei már régóta szemezget az asztali számítógépek szegmensével, ám első körben csak Kínában jelenhetnek meg olyan komplett PC-k, amelyek Huawei alaplappal, illetve a Huawei Kunpeng 920-as processzorával rendelkeznek, ahogy arról május folyamán már beszámoltunk. Nemrégiben egy kínai YouTube csatorna munkatársai sikeresen be is szereztek egy Huawei alapokra építkező asztali számítógépet, amiben még optikai meghajtó is lapul.

A rendszer lelkét természetesen egy Kunpeng 920-as processzor adja, ami ARM v8 alapú, 8 maggal és 8 szállal rendelkezik, összességében pedig igen jó teljesítményt ígér. Ez a SoC egység egy Huawei D920S10 alaplapban kap helyet, természetesen forrasztott kivitelben.

A SoC az információk alapján magonként 64 KB-nyi adat- és 64 KB-nyi utasítás-gyorsítótárral, magonként 512 KB-nyi másodszintű gyorsítótárral, valamint 32 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárral rendelkezik

A duó nemrégiben elérhetővé vált Kínában, ahol a tesztben szereplő változatot nagyjából 1060 amerikai dollárnak megfelelő kínai jüanért sikerült beszerezni. Ezért a 2,6 GHz-s Kunpeng 920 2249K SoC egység és az említett alaplap mellé jár még 16 GB-nyi Kingston DDR4-2666 MHz-es rendszermemória, ami két darab memóriafoglalatban helyezkedik el, vagyis kiaknázhatóak a kétcsatornás memóriatámogatásban rejlő lehetőségek.

Noha a SoC egység rendelkezik PCI Express 4.0-s támogatással, az alaplapon három darab PCI Express 3.0-s slot lapul (x16, 14, x1), ezeken kívül azonban kapunk még két M.2-es slotot, hat darab SATA 6 Gbps-os portot, két USB csatlakozót, valamint két USB 3.0-s portot is. Az adatokat egy 256 GB-os SATA SSD-re pakolhatjuk, a tápellátásról egy 200 W-os tápegység gondoskodik. 

A videó kimeneteken keresztül akár 4K-s 60 Hz-es tartalmak is továbbíthatóak a monitorra, ezek ugyanis egy Yeston RX 550-es videokártyán kaptak helyet. A sort egy Gigabites Ethernet port, valamint egy optikai csatlakozó zárja.

Ez a PC a tesztek alapján eléggé nehézkesen használható, ennek azonban nem a teljesítmény az oka, hanem pusztán az, hogy a szoftveres támogatás még eléggé gyerekcipőben jár, hiszen ARM alapú asztali számítógépekből eddig nem sok készült Kínában, a hazai piacra szánva. A gépen UOS operációs rendszer fut, ami egy Linux alapú, jelentősen módosított megoldás. Ez felhasználói kezelőfelület és rugalmasság terén elég ütőképes, ám mivel a 32-bites szoftverek futtatását nem támogatja, elég sok alkalmazástól eshetünk el.

A gyártói alkalmazás-áruházhoz 115 amerikai dollárnak megfelelő lehet hozzáférni, a kínálat finoman szólva sem bőséges, számos népszerű alkalmazás pedig egyszerűen nem elérhető – például az Adobe különböző alkalmazásai sem.

A tesztek alapján a PC a Blender BMW tesztet 11 perc és 47 másodperc alatt teljesítette, ami nagyon gyenge teljesítmény egy modern lapkával felszerelt PC-től. A tesztelő állítása szerint a 4K-s streameket szépen vitte a PC, ám a helyi 4K-s tartalmak lejátszása már akadozott – valószínűleg a magasabb bitrátával rendelkező videók zökkenőmentes lejátszásához nem elég a dekóder teljesítménye, de az sincs kizárva, hogy további szoftveres optimalizációra lenne szükség.

Ahhoz tehát, hogy a házon belül fejlesztett és gyártott kínai asztali számítógépek ütőképesek lehessenek, mindenképpen továbbfejlesztett szoftveres támogatásra lenne szükség, ugyanis jelenleg ez a leggyengébb láncszem a projektben. Kína minden megtesz annak érdekében, hogy a chipek és alkatrészek többségét országon belül tudják kifejleszteni és legyártani, ezzel jelentősen csökkenhet az importtól való függőség, ami az USA és Kína közötti gazdasági konfliktust elnézve mindenképpen jó döntés a kínaiak részéről. A szoftverek fejlődésével ütőképesebbé válhatnak a kínai konfigurációk, ami segíthet a belföldi igények hazai termékekkel történő kielégítésében. A tesztben szereplő PC jelenleg csak alacsony terhelést jelentő irodai munkára alkalmas, komolyabb feladatokra nem, és ennek nem a hardver az oka.

Az IC Insights szerint jelenleg a kínai vállalatok csak az ország lapkaigényének nagyjából 6,1%-át tudják fedezni belföldi gyártásból, azaz az importnak való kitettség még mindig nagyon magas. Az elemzők szerint a 2025-re kitűzött cél, amely szerint Kína addigra 70%-ban országon belül termeli meg a számára szükséges félvezetőket, kudarcba fullad majd, ugyanis a dolgok jelenlegi állása szerint a kitűzött célnak nagyjából csak az egyharmadát sikerül teljesíteni, ami azért több a semminél.