A Qualcomm és partnerei idén nyáron indíthatják hódító útjukra a Snapdragon X Elite SoC köré épített noteszgépeiket, amelyek a Windows on ARM platform legújabb képviselői lesznek. Ez a platform egy ideje tetszhalott állapotban leledzik, az első nagy roham, ami 15 éve indult, nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így igazából azóta nem is nagyon érkeznek ARM alapú termékek, legalábbis tömegesen.

Ellenpéldaként ott az Apple, amely a házon belül fejlesztett Apple Silicon SoC egységekkel Intel processzorokról ARM alapú termékekre váltott, és a jelek szerint masszív sikert aratott velük: az új hardverek kellően nagy teljesítményt nyújtanak, kellően versenyképesek és energiahatékonyság terén sem rosszak. Igaz, a legutóbbi MacBook Air, ami M3 alapokra támaszkodik, kissé forrófejű, de ez már egy másik történet…

Hogy a Qualcomm is képes lesz-e azt a sikert elérni Windows on ARM alatt, mint amit az Apple a saját SoC egységeivel? Erre majd csak később kapunk választ, az viszont biztos, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a platform vonzó lehessen. A néhány napja megrendezett GDC 2024 alkalmával a Qualcomm néhány illetékese érdekes információkat osztott meg azzal kapcsolatban, hogyan futnak majd a klasszikus játékok a Windows on ARM platformon. Nagyon leegyszerűsítve a játékok többsége elketyeg majd az új platformon a Qualcomm Snapdragon X Elite SoC mellett, legalábbis az első tesztek ezt mutatják, amelyek keretén belül a Steam összes népszerű játékát kipróbálták az új platformmal.

A fejlesztőknek lényegében háromféle lehetőségük lesz arra, hogy címeiket a Windows on ARM platformhoz optimalizálják. A legideálisabb helyzet az, ha az egyes játékokat egyenesen ARM64 architektúrára portolják a lehető legjobb CPU teljesítmény elérésének érdekében, ez ugyanis nemcsak a teljesítményre, de az energiahatékonyságra is pozitív hatást gyakorol, ugyanis a Qualcomm ütemezője dinamikusan tudja csökkenteni a CPU magok órajelét, ha szükséges. A második opció a hibrid ARM64EC appok létrehozása, amelyeknél a Windows és a könyvtárai, valamint a Qualcomm driverek natívan futnak az ARM64 architektúra köré épülő processzormagokon, míg az app többi részét emulálják, így közel natív teljesítmény érhető el. A harmadik opció az, hogy igazából közel semmit sem tesznek az optimális futás érdekében, ekkor valamilyen szinten működni fog az adott cím, de x64 emulációt használ majd.

A fejlesztőknek igazából nem kell módosítaniuk a játék kódján és eszközein ahhoz, hogy teljes sebességet érjenek el. A legtöbb játék futását jelenleg a GPU teljesítménye akadályozza, nem a CPU magoké, és ezen a téren a GPU teljesítményt nem befolyásolja negatívan az emuláció. A CPU magok esetében más a helyzet, ugyanis az ARM64 és az x64 közötti fordítás során a CPU teljesítmény csökkenést mutat, de ez jellemzően az első kódblokk fordítására korlátozódik, a többi művelet onnantól kezdve jellemzően közvetlen gyorsítótár-hozzáférésből történik. Maga az Adreno GPU driver támogatja a DirectX 11-es, DirectX 12-es, Vulkan és OpenCL API-t, de DirectX 9 és OpenGL 4.6 támogatás is elérhető.

Vannak azért korlátok is, ahogy az a fenti dián is látszik: azok a játékok, amelyek kernelszintű csalás-ellenes drivereket használnak, nem működnek majd az emulált környezetben. Azok a játékok sem működnek majd, amelyek AVX utasításkészletet használnak, így ezeknél érdemes SIMDe alapokra áttérni, amellyel jelentős előny érhető el, ha a cél a NEON kódra történő átalakítás. És ezek a kitételek az ARM64EC alapon futó címekre is igazak.

Ahhoz persze, hogy a Windows on ARM platformra portolt címek száma növekedjen, arra van szükség, hogy a platform életképes és népszerű legyen. Utóbbihoz persze az is kell, hogy elegendő mennyiségű szoftver működjön rajta. Nyáron kiderül, mivel készültek a Qualcomm mérnökei és PC gyártó partnerek, valamint arra is fény derül, ez a próbálkozás ütőképesebb lesz-e, mint a korábbiak.