A főzés tette az embert emberré?

A nyers élelmiszerek fogyasztása nem nyerő stratégia, ha növelni szándékozunk fajunk agyi kapacitását, derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból.

A főzés tette az embert emberré?

A nyers élelmiszerek fogyasztása nem nyerő stratégia, ha növelni szándékozunk fajunk agyi kapacitását, derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból. A brazil neurológusok által elvégzett számítások szerint, napi kilenc óránál többet kellene evéssel töltenünk, ha feldolgozatlan élelmiszerek fogyasztása révén akarnánk fedezni agyunk energiaszükségleteit. Őseinknek azonban valamilyen módon sikerült elegendő kalóriát elfogyasztaniuk ahhoz, hogy háromszor annyi neuront tartalmazó agyat növesszenek, mint a gorillák, a csimpánzok vagy az orangutánok. A szakértők úgy vélik, hogy mindezt annak köszönhetik, hogy elkezdtek főzni.

Az emberi agy 86 milliárd idegsejtből áll, és ezek működtetéséhez rengeteg energiára van szükség. Nyugalmi állapotban agyunk működése emészti fel a bevitt energia 20 százalékát, míg a főemlősök esetében ez a szám mindössze 9 százalék. A tudomány régóta keresi a választ arra a kérdésre, honnan szerezték meg őseink azt az extra energiát, amely ekkora agyméret eléréséhez és ellátásához szükséges.

A kilencvenes években a Harvard főemlőskutatója, Richard Wrangham vetette fel elsőként, hogy elődeink agymérete 1,6‒1,8 millió évvel ezelőtt kezdett nagy ütemű növekedésbe, amikor a Homo erectus főzésre kezdte használni a tüzet. A főzéssel gyakorlatilag előemésztődik az étel, amelynek köszönhetően az emésztőrendszer hatékonyabban, gyorsabban és kevesebb energia befektetésével képes kinyerni belőle a kalóriákat. A szakértő és csapata azóta laboratóriumi kísérletekkel igazolta, hogy mind a rágcsálók, mind egyes kígyófajták nagyobbra és gyorsabban fejlődnek, ha főtt hússal táplálják őket nyers helyett.

Suzana Herculano-Houzel, a Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem kutatója és kollégái azt vizsgálták, hogy a „nyers diéta” behatárolja-e, hogy mekkorára nőhet egy élőlény agya és teste. Elsőként összesen 13 főemlős és 30 egyéb emlős faj agyi idegsejtjeit számlálták meg és meghatározták az adott faj agya által felhasznált energia mennyiségét. Két dolgot mutattak ki: az agyméret és a benne található neuronok száma közt közvetlen összefüggés van, és az idegsejtek számával egyenes arányban növekszik az agy ellátáshoz szükséges kalóriamennyiség.

A testtömeget is figyelembe véve ezt követően kiszámították, hogy napi hány órát kell táplálkozással tölteni az adott faj egyedének, hogy elég nyers élelmiszert vigyen be a szervezetébe agya és teste ellátásához. A gorillák esetében 8,8, az orangutánoknál 7,8, a csimpánzoknál 7,3, az embernél pedig 9,3 óra lett a végeredmény.

Ahogy Herculano-Houzel elmondta, a vadon élő állatok nyers diétája nagyban különbözik az emberek körében mostanában divatos hasonló néven emlegetett táplálkozási módtól. A boltban korlátlanul hozzáférhető, turmixgépben előkészített ételt különböző fehérjekészítményekkel és egyéb táplálék-kiegészítőkkel teszik teljes értékűvé az „őskori diéta” hívei. A vadon élő állatok viszont csak testméretük csökkentése révén lennének képesek agyméretüket növelni, hiszen korlátozott az a kalóriamennyiség, amennyit az evéssel maximálisan eltölthető napi 7‒8 óra alatt képesek bevinni. Az ember a főzés megjelenésével ebből a körből tört ki, mondja a kutató, mivel megoldást talált arra, hogyan tud rövidebb idő alatt jelentősen több kalóriát elfogyasztani.

Ez persze azt is jelenti, hogy semmilyen faj nem lesz képes az emberéhez hasonló méretű agyat növeszteni, amíg nem változtat radikálisan kizárólag nyers élelmiszereken alapuló táplálkozásán, teszi hozzá Wrangham.

Robert Martin paleoantropológus szerint a kutatás eredményei sok dologra magyarázatot adnak, ugyanakkor továbbra is bőven akadnak kérdések. Egyáltalán nem biztos, hogy a főtt étel fogyasztása okozta az agytérfogat növekedésében végbement első robbanásszerű változást, főleg mivel azt sem tudjuk egészen pontosan, hogy elődeink mikortól használják főzésre a tüzet ‒ a régészeti adatok alapján ugyanis a rendszeres főzés csak jóval később, legkorábban 600 ezer évvel ezelőtt válhatott elterjedtté.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward