Az LG és a Google egy nem mindennapi OLED panel fejlesztésébe vágott az elmúlt időszakban, amelynek érkezéséről márciusban már írtunk, igaz, akkor még elég kevés részlet állt rendelkezésre a termékkel kapcsolatban. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, így elérkeztünk a jelenlegi is zajló SID International Display Week nevű eseményhez, amelynek keretén belül friss, ropogós információk láttak napvilágot a különleges OLED panellel kapcsoltban.
A fejlesztőcsapat célja alapvetően az volt, hogy olyan OLED panelt készítsenek, amely tulajdonságok tekintetében közel helyezkedik el az emberi látáshoz. Ennek érdekében üveg alapú OLED panelt akartak létrehozni, amely 100 foknál szélesebb látószöget képes nyújtani, képpontsűrűsége valahol 1000 és 2200 PPI között helyezkedik el, és szemenként 15-25 megapixel közötti felbontást nyújt. Ez igen komoly előrelépésnek tekinthető, hiszen a jelenlegi legnagyobb felbontású VR headsetek, vagyis a Vive Pro és a Samsung Odyssey esetében csak 615 PPI-s képpont-sűrűség, valamint szemenként 2,3 megapixeles felbontás áll rendelkezésre.
A VR headsetekhez készített OLED panel több szempontból is különleges. 4,3 hüvelykes képátlójához szédítően magas, 4800 x 3840 pixeles natív felbontás társul, vagyis egyetlen ilyen panel 18 megapixeles kép megjelenítésére képes. Ehhez meglehetősen magas, 120 Hz-es képfrissítési ráta is társul, vagyis a 1443 PPI-s képpont-sűrűségű panel tényleg nem mindennapi tulajdonságokkal bír. Az új panellel szerelt VR headset prototípus esetében akár 120 fokos vízszintes és 96 fokos függőleges betekintési szög elérésére is van mód. A panel késleltetése is meglehetősen jó, hiszen az úgynevezett „motion-to-photon” késleltetés mindössze 8,3 ezredmásodperc képkockánként, vagyis ennyi idő telik el a felhasználó mozdulata és a kijelzőre szánt kép megjelenése között. A Google szerint ennek a 8,3 ezredmásodpercnek mindössze 20%-át teszi ki a kijelző felvillanási ideje, azaz a kiszolgáló rendszernek nagyjából 6,4 ezredmásodperce marad a következő képkocka renderelésére. A kijelző ráadásul rövid idejű felvillanásra is képes, ami segít a mozgások során keletkező elmosódás, vagyis az úgynevezett „motion blur” csökkentésében.
Az új panel esetében pixelenként két alpixel áll rendelkezésre, ami a mobilkijelzőknél gyakori módszer. Minden egyes pixelben található egy zöld alpixel, amit egy piros vagy egy kék alpixel egészít ki – ezek sorrendje a szomszédos pixeleknél változik, azaz hol egy piros, hol egy kék alpixel dolgozik a zöld mellett. A gyorsabb és egyszerűbb előállítás érdekében fehér OLED panel adja az alapokat, amelyhez színszűrők társulnak, ugyanis a hagyományos finom fémmaszkos gyártás (Fine Metal Mask) 1000 PPI-s képpont-sűrűség felett nem alkalmazható kellően hatékonyan.
A tervezők egyelőre nem elégedettek az eredményekkel, így további munkára készülnek, hogy tökéletesítsék a technológiát. A leírás alapján a jelenlegi módszerekkel 9600 x 9000 pixeles felbontás az elméleti maximális határ, ami szemenként elérhető, azaz 2183 PPI-s képpont-sűrűség a plafon. Ehhez 160 fokos vízszintes és 150 fokos függőleges látószög társulhat. Ezt az óriási felbontást jelenleg egyetlen hivatalosan bejelentett rendszer sem tudja kezelni, így efféle panelek egyelőre biztosan nem érkeznek, hiszen teljesen feleslegesek.
Persze már az aktuális, azaz a szemenkénti 18 megapixeles felbontást sem egyszerű kiszolgálni, így a Google fejlesztőcsapata speciális algoritmust is fejlesztett, ami megoldást nyújt a hatalmas kihívásra. Ehhez úgynevezett Foveated Rendering technológiát vetnek be, amelynek lényege annyi, hogy a szemkövetést biztosító hardverrel együttműködve mindig „tudja” a rendszer, hova néz a felhasználó, így csak azokat a képrészleteket rendereli le magas minőségben, amelyek a „figyelem középpontjában állnak”, a többi tartalom csak alacsonyabb minőségben jelenik meg, de ez nem fog feltűnni a felhasználónak, hiszen kvázi kívül esik a látószögén. A Google megoldása két élességi szinttel dolgozik. Az elsődleges, azaz a magas élességű zóna a felhasználó nézőpontjában lévő tartalmakra vonatkozik, ezeket teljes felbontással rendereli le a hardver. A másodlagos élességű zónák, vagyis a nézőpont középpontján kívül eső tartalmak már csak alacsonyabb felbontásban készülnek el. Ez jelen esetben 1280 x 1922 pixeles felbontást jelent, amit a panelbe épített FPGA, vagyis egy célhardver skáláz fel a panel felbontására.
Az új panelekkel készített VR headsetben két ilyen 18 megapixeles OLED kijelző foglal helyet. A kijelzők három oldalán vastagabb keret található, amelyek némi elektronikát is rejtenek, a negyedik keret azonban csak 1,7 milliméter vastag – ezen a ponton érintkezik egymással a két 18 megapixeles panel. A VR headset kijelzőinél eltérő módon, átlósan kerül kirajzolásra az adott tartalom: a bal szemnél a jobb felső sarokból indul a bal alsó sarokban ér véget; a jobb szemnél azonban a bal alsó sarokból indul a jobb felső sarokban ér véget a renderelés.
Az új panel technikai részletei tehát már ismertek, az azonban egyelőre nem derült ki, hogy melyik lesz az első VR Headset, amiben helyet is kaphat két ilyen újdonság. Így az sem tudható, mennyit kell még várni arra, hogy az új generációs OLED panelekkel szerelt VR Headsetek a boltok polcain is megjelenjenek.
