Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Emberi hibernáció − a sürgősségi ellátás jövője?

  • Dátum | 2014.04.02 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Úttörő sürgősségi technikát kezdenek tesztelni ebben a hónapban a Pittsburghi Egyetem Orvosi Központjához tartozó Presbiteriánus Kórház sebészei: hibernálni fogják a halálos sérülésekkel beérkező pácienseket, hogy ezzel időt nyerjenek az életmentő beavatkozások végrehajtására. A „felfüggesztett életműködés” eredményeként a betegek sejtanyagcseréje szinte teljesen leáll, így átmenetileg állapotuk sem romlik tovább.

„Gyakorlatilag szüneteltetjük az életet, ugyanakkor nem szívesen nevezzük hibernálásnak a folyamatot, mivel ez úgy hangzik, mintha egy tudományos-fantasztikus műről lenne szó” – mondja Samuel Tisherman, a klinikai tesztsorozat sebész vezetője. „Inkább sürgősségi prezerválásnak és újraélesztésnek hívjuk a technikát.”

Az eljárás során a betegek vérét hideg sóoldattal helyettesítik, amely gyors ütemben képes a sejtek szintjéig lehűteni a testet, és felfüggeszteni csaknem minden működést. „Ha valaki két órával a halál beállta után érkezik a sürgősségire, már nem tudunk segíteni rajta. Ha azonban haldoklik, és átesik a prezerváló kezelésen, esélyünk lehet később visszahozni, miután a strukturális sérülések nagyját helyrehoztuk” – magyarázza Peter Rhee, az Arizonai Egyetem sebészorvosa, aki szintén részt vett a módszer kifejlesztésében.

A sérültek lehűtéséről, avagy a mesterséges hipotermiáról évtizedek óta tudják a szakértők, hogy bizonyos körülmények közt életet menthet. Normális, 37 °C körüli testhőmérséklet mellett a sejteknek folyamatos oxigénutánpótlásra van szükségük, hogy működni tudjanak. Ha azonban a szív leáll, az oxigénben gazdag vér nem jut el többé a sejtekhez, ennek hiányában pedig az agyi sejtek már öt perc elteltével visszafordíthatatlan károsodást szenvednek.


Alacsonyabb hőmérsékleten azonban a kémiai reakciók lassabbá válnak, így a sejtek kevesebb oxigént igényelnek. Ez megmagyarázza azt is, hogy a jeges tóba eső áldozatokat miért lehetséges időnként akár fél órával szívműködésük leállása után is sikeresen újraéleszteni, mindezt ráadásul úgy, hogy komolyabb károsodások nélkül vészelik át a kalandot.

Szív- és agyi műtétek előtt éppen ezért az orvosok gyakran alkalmazzák a mesterséges hipotermia módszerét: ilyenkor egyrészt kívülről is jegelik a testet, másrészt a beteg vérét egy külső hűtőberendezésen keringetik át, és ebből vezetik vissza a szervezetbe. Ilyen módon akár 45 percnyi szívműködésmentes időt is lehetséges biztosítani a beavatkozás elvégzésére. A hűtési procedúra ugyanakkor hosszadalmas, és csak gondos tervezéssel és előkészítéssel hajtható végre, vagyis a sürgősségi ellátásban nem igazán lenne praktikus.

Ha valakit súlyos lőtt vagy szúrt sebekkel szállítanak be a kórházba, nincs idő arra, hogy lassan hűteni kezdjék a testet. Mire az orvosok elé jut a páciens, szíve sokszor már le is állt a vérveszteség vagy a sérülés következtében, így a szakértőknek percei vannak a vérzés kontrollálására, és a szív újraindítására. Ha sikerül megállítani a vérzést, még korántsem problémamentes a dolog, a szervezet „újratöltése” ugyanis nem olyan, mintha egy üres gázpalackot töltenénk fel. A sikeres újraélesztés hatására a testet hirtelen elárasztja az oxigén, ami egyes esetekben olyan vegyi anyagok szövetekből való felszabadulásához vezethet, amelyek károsíthatják a sejteket és halálos, úgynevezett reperfúziós sérüléseket okozhatnak.

Ilyen esetekben tehát a testhőmérséklet gyors lehűtése értékes időt adhat az orvosoknak a problémák megoldására. A módszert 2002-ben mutatták be először a Michigani Egyetem kutatói, akkor még malacokon alkalmazva a technikát. Hasam Alam és munkatársai az altatott állatokon masszívan vérző sérüléseket hoztak létre, majd nekiláttak a hibernálásnak. A malacok vérét eltávolították a testből és helyette egyes esetekben hideg káliumoldatot, másoknál hideg sóoldatot vezettek az erekbe. A testhőmérsékletet ilyen módon gyorsan 10 °C körülire csökkentették, majd kezelték a lőtt sebekre emlékeztető sérüléseket. Miután a műtéttel végeztek, a vér visszaengedésével lassan felmelegítették a malacokat.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 8.
    2014. 05. 04. 10:55
    Ja milyen jo lesz akkor.
    Mindenki 150-200 evig fog elni (osszecsoffadva, de sebaj fel lehet emelni a nyugdijkorhatart 180 evre.). A szuletesek szama is ennyi marad, gyak. vegig allhatod az eleted 1 m2-en mert annyi ember lesz.

  • 7.
    2014. 04. 07. 13:10
    Ha az ember kihaló élőlény lenne ezen a bolgon már tíz éve alkalmaznák.
    De ez a veszély egyenlőre nem fenyeget.
  • 6.
    2014. 04. 03. 20:06
    2-300 év múlva felrobbanó csillag?...

    Az ember messze túl jelentéktelen ahhoz hogy kárt tudjon tenni a Nap-ban, csak múló pillanatok vagyunk a hosszú létezésében...
  • 5.
    2014. 04. 03. 17:59
    Igazad van....Inkább meghalnék egy felrobbanó csillag látványa közben mint autót vezetve karambolozni!
  • 4.
    2014. 04. 03. 17:11
    Érdekes egy cikk. Ilyenkor gondolkozok el, talán jobb lett volna-e ha 200-300 évvel később születek? Talán addigra az ilyen eseteket is megoldhatják és tovább élnek majd az emberek. Persze csak ha nem lesz még 10 világháború addig...
  • 3.
    2014. 04. 03. 08:03
    A szerkesztőgárdában ő tud a legjobban fogalmazni. A többiek még a "több mint 100"-at sem tudják sokszor helyesen leírni. Ezzel a hangnemmel a családoddal beszélhetsz, de itt nem kéne...
  • 2.
    2014. 04. 02. 20:39
    Hamarosan meglesz a 10 "önkéntes" és akkor kiderül, hogy egyszerűbb-e mozgó mentőautóban slagokkal italautomatát kötni egy haldoklóra, mint stabilizálni az állapotát.
    Ha beválik, akkor viszont műtétekhez mindenképp jó lesz, sokkal egyszerűbb és hatásosabb, mint a külső hűtés.
  • 1.
    axe
    2014. 04. 02. 19:41
    még korántsem sem problémamentes

    Ha nem megy a fogalmazás, olvasd el még egyszer mielőtt kirakod...

    Amúgy maga a cikk érdekes