A Pixel 6 szériát a Google egy egyedi rendszerchippel indította el, amit a Samsunggal közösen alkotta meg. Most pedig már kezd kirajzolódni, hogy mekkora teljesítményre lesz képes a Tensor nevű SoC az okostelefonokban. A tervezésnél talán nem is a tempó volt a Google elsődleges célja.
Amikor a Google leleplezte az okostelefonokat, akkor nem igazán ment bele a részletekbe a Tensor lapka felépítését illetően. Ma már többet tudunk erről, mint eleinte, és azt is lehet látni, hogy egyáltalán nem szokványos az architektúrája. A processzornál hiába van több izmos mag, az órajelek alacsonyak, a grafikus egység viszont sokkal több magból épül fel, mint például a Samsung zászlóshajója esetében.
Az aránytalanságok az első teszteredményeken is meglátszanak. A Pixel 6 és 6 Pro a CPU vizsgálata során lassabbnak bizonyult, mint a társai, a grafikus tempója viszont már egészen jól alakul. Kettő Cortex-X1 mag található itt a fedélzeten, ezeket követi kettő Cortex-A76, ami még 2018-ban jelent meg, szóval a Google nem a Cortex-A78-at használja, a sort pedig négy Cortex-A55 zárja. Az órajelek a következőképp alakulnak: 2,8 GHz-re képesek a nagy magok, 2,25 GHz-es a középső klaszter, 1,8 GHz-en pedig a legkisebbek járnak.
Az IGP nagyon impozáns, Mali-G78 MP20 található itt, miközben az Exynos 2100 egy Mali-G78 MP14-nek ad otthont. Erre az ARM-os vonalon csak a Kirin 9000 ver rá, ott ugyanis egy Mali-G78 MP24 található. A Snapdragon 888 ugyebár ilyen szempontból jelentősebben eltér a riválisoktól, hiszen ott az Adreno 660 dolgozik a lapkában. No, de nézzük a mérési eredményeket.
A Geekbench 5 esetében a Pixel 6 Tensor chipje 2800-2850 pont között tudott teljesíteni, ami a korábbi Pixelekhez képest hatalmas előrelépést jelent, viszont az aktuális versenytársakkal szemben már alul marad. A Snapdragon 888 3700 pont fölé is képes menni, és az Exynos 2100 is tudja hozni a 3300 pontos szintet. Ettől függetlenül persze hibátlan lesz a Pixel 6 tempója, efelől nincs kétségünk.
A 3DMark Wildlife Extreme tesztjének a keretében 2028 pontot tudott felmutatni a Tensor SoC, amire csak gyengébb eredményeket tudtak a konkurensek felmutatni. A Kirin 9000 járt a legközelebb ehhez 2008 ponttal, a Galaxy S21 Ultra viszont csak 1793 pontot hozott össze, míg ugyanebben a tesztben a Snapdragon 888 1494 ponttal zárt. A Google dizájnja valószínűleg az IGP-t aktívan használja gépi tanulási feladatok megoldására.
Arról is vannak már eredmények, hogy az AI Benchmark 4 alatt mit tud a Tensor rendszerchip, és úgy fest, hogy ebből a szempontból nem kiemelkedő semmiben, viszont messze a legkonzisztensebb. Míg a Kirin 9000 az FP16 műveletek alatt húz el, addig a Snapdragon 888 az INT8 mérésekben bizonyul jobbnak, a Tensor viszont mindkét területen nagyon jól hozza a közepes tempót, és így összesítésben csak egy hajszállal marad le a legjobb Kirin 9000 mögött. Nincs még egy olyan kiegyensúlyozott lapka itt, mint a Google megoldása.
Egyes feltételezések szerint a Google szándékosan használ régebbi processzormagokat, ezzel próbál jobb hőmérsékleti dizájnt összehozni. Az ARM Cortex-A76 még a 7 nm-es viszonyokhoz lett tervezve, így elvileg az 5 nm-en kiemelkedően jól viselkedhet. Viszont Cortex-X1-ből kettő van, ami különösen tud melegedni. Ebből a szempontból részletesebben kellene vizsgálni a dizjánt, egyelőre csak egy Wild Life Extreme Stress Test eredményünk van ilyen tekintetből, de az nem zárult túl fényes eredménnyel: 56%-os stabilitási mutatóval zárt, miközben Snapdragon 888-at használó mobilt 90% körüli eredményeket lehet látni.
Bízunk benne, hogy később mélyebb összehasonlító elemzést is láthatunk majd, amiből pontosabban kiderülhet, hogy a Tensor miként viselkedik a nagyjából egy kaptafára készült Snapdragon 888 és Exynos 2100 rendszerchipekkel szemben, vagy éppen a Kirin 9000-hez képest.
