Ukrán kutatók meglehetősen érdekes megállapításokra jutottak, amikor megvizsgáltak egy, az oroszok által használt észak-koreai rakétát, ami még 2024. szeptember 7-én csapódott be Poltava környékén egy támadás során. A kutatók azt állítják, a szóban forgó rakéta, amit Oroszország katonái lőttek ki, nem egy orosz gyártmányú hadászati eszköz volt, hanem egy észak-koreai, méghozzá egy KN-23/24 típusú, amelynek fedélzetén nyugati félvezetőipari vállalatok termékeire bukkantak.
A Bloomberg beszámolója alapján a rakéta navigációs és kommunikációs rendszerét alkotó nyomtatott áramköri lapokon nem kevesebb, mint 9 nyugati nagyvállalat chipjeit találták meg. Ezek között egyebek mellett jelen voltak az amerikai Analog Devices és a Brodacom, a holland NXP Semiconductors, a svájci TRACO Eletronic AG, illetve a brit XP Power által fejlesztett chipek is. A helyzet azért is érdekes, mert a chipek gyártási számait ellenőrizve arra jutottak, hogy azok nem egy régebben készített sorozatból származnak, vannak köztük tavalyi példányok is, ami arra utal, hogy a szankciók ellenére Észak-Korea és Oroszország is hozzáférhet a friss nyugati technológiákhoz.
A felsorolt vállalatok mindegyikét tilos Oroszországba vagy Észak-Koreába exportálni, legalábbis az éppen érvényben lévő exportkorlátozások alapján ez a helyzet, ám úgy tűnik, az említett országok valahogy mégis hozzáférnek a szükséges chipekhez. A Bloomberg kérdésére néhány vállalat tagadta, hogy tudtak volna a chipjeik Észak-Koreába vagy Oroszországba történő exportjáról. A Broadcom csapata még azt is hozzátette, tudomásuk van róla, hogy chipjeiket hamisítják, és erre az ukrán kutatók által felfedezett chipek között is van példa, a többi chip pedig a szankciókat megkerülve juthatott el Észak-Koreába, vagy éppen Oroszországba.
Az a tény, hogy a szankcióval sújtott országok továbbra is meg tudják szerezni a számukra tiltott termékeket, aggasztó lehet, hiszen általuk továbbra is viszonylag modern fegyvereket tudnak készíteni, ezzel is növelve hadászati képességeiket. Ráadásul Észak-Korea és Oroszország között egyre szorosabbá válik a kapcsolat, több területen is együttműködést folytathatnak a felek, amelynek keretén belül mérnököket és műszaki szakértelmet cserélhetnek annak érdekében, hogy segítség egymás haderejének és egyéb területeinek fejlődését. A felek egyéb országokkal is együttműködhetnek, például Iránnal, illetve olyan országokkal is, akik jelenleg nem szerepelnek szankciós listákon.
Az elemzők szerint a fentiek alapján a szankcióval sújtott felek továbbra is megpróbálják aláásni a globális biztonságot célzó törekvéseket, ami mindenképpen probléma. Azt persze elvileg semmilyen szabályozással nem tudják meggátolni, hogy közvetítő feleken keresztül ne jussanak el a chipek a szankció alá tartozó országokba, a kiskapukat mindig meg fogják találni, maximum az efféle forrásokból beszerezhető chipek mennyiségét próbálhatják hatékonyabban korlátozni, ami a semminél mindenképpen többet jelentene.
