Azt ezen a ponton már mindannyian tudjuk, hogy a Stadiát alaposan visszafogta a Google, hiszen miután feloszlatták a belsős fejlesztőcsapatokat, az eredetileg ígért exkluzív játékok már biztosan nem fognak megjelenni. Belsős információk szerint azonban már a kezdetekről fogva furcsa volt a Google hozzáállása az egész rendszerhez, ugyanis míg más szolgáltatásokat jellemzően béta állapotban tart hosszú évekig, és folyamatosan építi fel az egészet, a Stadia esetében már korán teljes letámadással próbálkoztak.
Ennek ellenére mondhatjuk, hogy a megjelenésekor a Stadia még nagyon is béta volt, számos funkció hiányzott belőle, ráadásul csak egy 130 dolláros kezdő csomaggal és előfizetéssel lehetett hozzáférni.
Az NPD elemzője, Mat Piscatella szerint a felhasználók arra számítottak, hogy az előfizetési díjért cserébe hozzáférhetnek majd egy rakás játékhoz, így hidegzuhanyként érkezett, hogy minden játékot teljes áron kell megvenni, ráadásul még kevés is volt a hozzáférhető tartalom. Amikor konkurens szolgáltatások már több száz anyaghoz engedtek hozzáférést, akkor a Stadián még mindig csak 80, többségében régebbi játék volt elérhető.
Ezek fényében nem csoda, hogy a nyilatkozó belsős források szerint az elejétől kezdve hátrányból indult a Stadia, és a várt előfizetési számok, valamint a kontrollerek értékesítési számai is minden hónapban komoly elmaradást mutattak. Pedig az elején úgy tűnt, hogy a Google itt is a saját hagyományai szerint jár majd el, amikor egy jó ideig csak a Chrome böngészőben volt kipróbálható a béta állapotú Stadia az Assassin's Creed Odyssey segítségével, ami akkor nagyon ígéretesnek tűnt.
Azonban a Google valamiért ragaszkodott a 2019-es megjelenéshez, így a hangzatos lehetőségek sosem valósultak meg.
Úgy tudni, hogy a Stadiáért felelős alelnök, Phil Harrison állt ellen annak, hogy hosszú ideig kvázi bétaként fusson a szolgáltatás. Emlékezetes, hogy Harrison a klasszikus konzolos világból érkezett, ahol komoly pozíciót töltött be a Sonynál a PS3, valamint a Microsoftnál az Xbox One (tehát a két legproblémásabb megjelenés) kiadásakor.Úgy tudni, hogy ezen múltja miatt gondolkodott erősen másként a Stadia platformmal kapcsolatban, mint a Google más részlegei.
Azonban sokan még így is nagy jövőt jósoltak a platformnak, mikor sikerült leszerződtetni Jade Raymondot a belsős stúdiók vezetésére, és több száz embert vettek fel különböző projektekre. Az informátorok szerint a kezdeti prototípusok jónak tűntek, ugyanis olyan koncepció kialakítása volt a cél, ami csak felhős környezetben lehetséges - például hatalmas mesterséges intelligenciás számítási teljesítményre és rengeteg elérhető memóriára lehetett támaszkodniuk a fejlesztőknek.
Ami azonban döbbenetes, és még az iparági veteránokat is meglepte, hogy a Google mennyi pénzt volt hajlandó adni külsős partnereknek azért, hogy a nagy címeiket Stadiára hozzák. A Bloomberg úgy tudja, hogy a Ubisoft például 20 millió dollárt kapott az Assassin's Creed és a The Division portjaiért, de hasonlóan több tízmillió dollár röppent a Take-Two számára is a Red Dead Redemption 2 és az NBA 2K20 megjelenéséért.
Mint azt most már tudjuk, ez nem nagyon vezetett sehova, és kérdéses, hogy a jövőben mennyire lesz hajlandó különböző tartalmakra költeni a Google, ha már a saját fejlesztéseket leépítették. Azt mindenesetre bejelentették, hogy a Stadia üzleti modelljének jövőjét abban látják, hogy magát a technológiát teszik elérhetővé más kiadók számára, akik erre felépíthetik a saját streamelős platformjukat.
