ÚJ ANYAG -> ENERGIATÁROLÁSI FORRADALOM?

Rendkívüli energiatároló tulajdonsággal rendelkező új anyagot hoztak létre amerikai kutatók a Washingtoni Állami Egyetemen (WSU); elmondásuk szerint ennél már csak a nukleáris energia sűrűbb és tömörebb.
Németh Gábriel
Németh Gábriel
2010. júl. 5. 14:01
Új anyag -> energiatárolási forradalom?

Rendkívüli energiatároló tulajdonsággal rendelkező új anyagot hoztak létre amerikai kutatók a Washingtoni Állami Egyetemen (WSU); elmondásuk szerint ennél már csak a nukleáris energia sűrűbb és tömörebb.

Az új anyagot egy kétszer három hüvelykes gyémánt"üllő" cellában hozták létre (amivel rendkívül nagy nyomást lehet létrehozni kis helyen), xenon-difluoridból (XeF2; fehér kristály, rendes körülmények között szilícium vezetők vésésére használják), két gyémánt"üllő" közötti préseléssel.

Normál légköri nyomáson a XeF2 molekulái meglehetősen nagy távolságot tartanak egymástól, ám a nyomás növelésével a kutatók előbb vöröses, kétdimenziós, grafit-szerű, hatszögletű, rétegezett, félvezető szerkezetbe préselték össze. Itt már XeF4 lett belőle, vagyis a xenon-atomok két újabb fluor-atomot vettek fel a nyomás hatására, majd a nyomás további fokozásával egészen XeF8-ig jutottak (nyolc fluor-atom per xenon-atom); ez utóbbi fekete, háromdimenziós, fluorit-szerű, fémes poliéder.

Galéria megnyitása

Choong-Shik Yoo, az egyetem kémiaprofesszorának elmondása szerint ez a szoros "hálózatszerkezet" a molekulái kötéseiben, vegyi úton tárolja el az összenyomás irdatlan mechanikus energiáját, ami már csak azért is fontos, mert a gyakorlatban szemlélteti, hogy ez valóban kivitelezhető, és nem csupán elméleti lehetőség.

Az új anyag rendkívül sokrétű felhasználási lehetőségekkel kecsegtet, természetesen elsősorban az energiatárolás különböző felhasználási formái terén, de emellett említésre került nagy hőmérsékleten működő szupravezetők, valamint olyan szuperoxidatív anyagok létrehozásának lehetősége is, melyek bármilyen vegyi és biológiai ágenst lebonthatnak.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

3 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
sandsz
sandsz
2010. júl. 6. 9:12
#3

Még a hidrogén gazdaságos tárolásához szükséges nyomást megtartó tartályok megépítése is probléma. A gyémántüllő cellában viszont megabár nagyságrendű nyomásokat állítanak elő. Nagy térfogatban ez lehetetlen, szóval a XeF8 tömeggyártása felejtős. Arról nem is szólva, hogy ez egy rendkívül instabil anyag. A gyémantüllő cella egy kézben elférő kis valami, amivel jól lehet tanulmányozni fázisátmeneteket, de gyártásra nem jó. Ez csak egy érdekesség, amivel majd lehet zargatni a vegyész hallgatókat, a nemesgázok kémiája című tétel kapcsán. Gyakorlati haszna sosem lesz.

tszaboo
tszaboo
2010. júl. 5. 19:25
#2

Hát leejted, és http://www.catdem.org/cat/blogs/acolomines/img/nuclear-bomb-badger350.jpg

Van ráció abban amit csinálnak, elvégre a normál körülmények közötti anyagokat már "kifőztük" kell valami új.

Menthix
Menthix
2010. júl. 5. 15:40
#1

Kár, hogy nem adtak tudomásunkra számadatokat, de azért így is örömteli hír:)

Vissza az oldal tetejére