The Dark Eye: Book of Heroes – Ez nektek szerepjáték?

Hősök, kalandozók, a világ ismét megmentésre szorul! Készen álltok?

The Dark Eye: Book of Heroes – Ez nektek szerepjáték?

35 %
{{ average }} %
  • Húzz egy lapot!
Szerzői értékelés
Szerző
35
%
Olvasói értékelés
Olvasó
Olvasói értékelés
{{ average }}
%
{{ average }}
%

A The Dark Eye főként Németország környékén kedvelt, 1983 óta létező világ. Helyzete a nálunk levő MAGUS-hoz hasonló, ugyanis a szülőhazája környékén kívül meglehetősen limitált az ismertsége, de ott ettől még sokak könyvespolcán van bérelt helye. Klasszikus high fantasy a létező legismertebb és leggyakoribb fajokkal, kasztokkal, epikus zenékkel, középkori hangulattal. Tehát klisék, sablonok kavalkádja, de ettől még jól ismert és jól használható keretekkel. De vajon elég meggyőző mindez, hogy időt szánjunk rá?

Galéria megnyitása

Ki vagy te?

A kezdetek kezdetén a legfontosabb ugye a karakterünk elkészítése. Ez mindig aprólékos folyamat, ahol a külalak, a karakter jelleme, tudása, erősségei, gyengéi, képességei, képzettségei mind helyet kapnak és együtt állnak össze színes-szagos egésszé. Itt ez kissé máshogy működik. Tarot kártya szerűen választjuk ki és alkotjuk meg a karakterünket olyan apróságokat is belevéve, mint előélet, életcél vagy a múlt sötét titkai.

Összesen 7 lapot kell kiválasztanunk az elénk lerakottak közül és mire a végére érünk máris kész a főkarakter. A külalakjának személyre szabása ad ugyan opciókat de a játék ezen részét sem fogják szépségdíjra benevezni, az biztos. Mindezek után máris körbenézhetünk a Fekete Vaddisznóban, ami híres kocsmaként a főbázisunkat is jelenteni fogja, valamint a ránk váró gyorstalpalónak is a helyszíne.

Galéria megnyitása

A tutorial elhiteti velünk, hogy értünk a dolgokhoz, kompetensek vagyunk, átlátjuk a szabályokat és úgy összességében kemény kalandozó arcok vagyunk. Kikeveredve belőle megkapjuk a lehetőséget, hogy csatlósokat béreljünk fel (ingyen) és küldetésekre induljunk szerteszét a világtérképen. Összeakaszthatjuk a bajszunkat goblinokkal, élőholtakkal, banditákkal is az első körben és csak személyes preferenciánkon múlik, hogy hol hullatjuk vérünket elsőként. Válasszunk tehát küldetést, kalandot és hajrá!

Merre visz az utad?

A pálya betöltése után engem egy erdő fogadott, ahol a leírásból tudtam, goblinokra és banditákra számítsak és egy törpe hadurat kell megtalálnom. Mi sem egyszerűbb négy főre hízott kalandozócsapatomnak - gondoltam naivan. A legelső csata úgy indult, hogy társaim mindenféle beleszólás és kontroll nélkül rárohantak az ellenségre, saját AI-agyuk alapján kergetve, csapkodva, varázsolva. Én is igyekeztem satnya varázslómmal kivenni a részem, de lecsaptak - és itt jött az egyetlen pozitív élmény - egyik társam felkapart a földről és ismét harcolhattam.

Fogyott az ellenség, bár hőseim is eléggé megtépázottak lettek a harc végére. Sebaj, ott van a táborverés és pihenés lehetősége. Vagyis ott lenne, ha az utolsó goblin nem futott volna végig a fél mapon (fogalmam sincs milyen logika alapján) és az őt kergető karakterek nem húztak volna be még egy adag ellenséget. Sebaj, ezekkel is elbánunk valahogy, bár gyanús, hogy a negatív tokenek egyre gyűlnek a karakter képek mellett.

Galéria megnyitása

A tutorial ugyan mondta, hogy ilyenek vannak, de azt is, hogy majd elmúlnak – remélem nem csak a csapattal együtt. Szóval a második adag lekaszabolása remekül ment, de úgy tűnik hős csatlósaim úgy gondolták a lendület őket bizony egy jóval arrébb tanyázó harmadik csoport felé viszi, úgyhogy átrohantak oda is és itt veszítettem el először a türelmem.

Ezt a kaotikus, kontrollálatlan, kalandnak csúfolt eseményhalmazt nehezen fogadta be a Baldur’s Gate, Neverwinter Nights, Divinity: Original Sin, Tyranny vagy Pillars of Eternity kereteihez szokott agyam. Ehhez képest a GTA V is egy rendezett, kiszámítható világ, ahol alig történik váratlan dolog.

Galéria megnyitása

Tovább kalandoztunk, ami azt jelentette, hogy újrakezdtük az épületes küldetést. Ismét hasonló dolgokba futottunk bele, de legalább sikerült tábort verni és pihenni, regenerálódni. Emellett azért történtek érdekes dolgok. Egyik harc után nagyjából fele életereje maradt csak a fő karakternek, amikor is Encourage varázslatot bocsátott rám gyógyító társam, de fogalmam sincs az mire jó (nincs kiírás, nincsen tooltip, se felugró kis ablak, se „szabálykönyv” amiből megtudhatnám). Ha ezt gyógyításnak szánták, akkor a kezdetben kapott d3 életerőt visszaadó gyógyitallal sem voltam jobban kisegítve, lévén kb. 30 HP-m van.

Az is rendben van, hogy a csatlósaimnak megmondhatom, hogy kövessenek, vagy maradjanak egy helyben, de ez nem segít az össze vissza rohangáláson, az ellenség üldözésén és azon sem, ha egyedül futok bele egy ilyen csoportba, mert abba is könnyű belehalni.

Varázshasználó, és igazából bármi más helyett lehet bölcsebb harcost indítani egészen egyszerűen azért, mert jobban bírja az ütéseket és stabilan nagyot sebez a kezében tartott fegyverrel, aminek még varázspont költsége sincsen.

A térképek - még akkor is, ha egy erdőről van szó - „szobákból” állnak. Ezek egymásra felfűzött helyszínek, ahol lootot, ellenségeket, érdekességeket vagy a nagy semmit találhatjuk. Ugyanazok a lootolható tárgyak vannak elszórva állandóan – szekérroncsok, kincsesládák, hasznos gyógynövények, üreges fatörzsek, mindenféle hasznos dologgal kecsegtető rekeszek, néhol könyvespolcok, csontvázak és ehhez hasonlók. A szomorú, hogy az esetek 90%-ában semmit nem találunk itt.

A térképen irányításként utasításokat is adhatunk csapatunknak, hogy kutassa át, védjen vagy támadjon meg egy tetszőleges pontot, de ezzel is csak elodázzuk az irányítás hiányában keletkező káoszt. Odarohannak társaink, de nekünk is igyekeznünk kell és ami ott történik abba már sok beleszólásunk nincs.

Galéria megnyitása

Újra és újra

Node mi történik, ha sikeresen befejezünk egy küldetést? Kalandpontokat (Adventure Point) kapunk, amiket kártyalapok megvásárlására költhetünk. Vagyis a szintlépés itt különféle, a karakterünket erősítő kártyák segítségével történik. Egyszerre négy lehet nálunk és erősíthetjük is őket a kocsmában levő jósnál.

És ha már szó esett a kocsmáról, akkor jó tudni, hogy egyfajta főhadiszállásként is funkcionál. Itt rakhatjuk a ládánkba a zsákmányt, craftolhatunk (kovácsolás, fafaragás és alkímia), csatlósokat toborozhatunk és és…és ennyi. Persze azt sem szabad kihagyni, hogy a hirdetőtáblán újabb kalandba vághatunk bele, ha merünk és ha akarunk.

Galéria megnyitása

Lebutított, összefércelt érzete van a játéknak. A Book of Heroes valószínűleg nagyot akart szakítani és mindenkinek meg szeretett volna felelni. Vagyis ha valaki ismeri a világot az érezze magát otthon benne. Aki a szabályokat fejből tudja az oké, de aki nem annak ne is legyen szüksége rá. A követelménylista olyasmi lehetett, miszerint játszhassunk a barátokkal online, de akár szólóban is csatlósokat felbérelve. Craftolhassunk és kereskedhessünk, de mindez menjen egyedül is. Legyen egyszerű, de adja meg azt a jó kis RPG ízt is, ahogy térképről térképre felfedezzük, meghódítjuk és legyőzzük a világot.

A szándék lehetett nemes, de a megvalósítás rettenetes lett. Élvezhetetlen, szétszórt, esetleges és kiszámíthatatlan élmény, ami pont azt a kontrollt veszi ki a kezünkből, amit akkor élhetünk át, amikor a kalandozócsapatunkat megtervezzük, összerakjuk és egyre hatékonyabban használjuk a harcokban és az akadályok megoldása során. Itt maga a játék az akadály és a megoldáshoz elég egy uninstallt nyomni. Még különösen nagyot sem kell dobnunk a D20-szal, hogy sikerüljön. Aki szereti a The Dark Eye világát, az vegye elő a papír alapú könyveket, merüljön el Aventuria történeteibe vagy bármibe, hogy ezt a katasztrófát elkerülje.

Galéria megnyitása

Galéria megnyitása grid_on

Összefoglalás

The Dark Eye: Book of Heroes – Ez nektek szerepjáték?

The Dark Eye: Book of Heroes – Ez nektek szerepjáték?

The Dark Eye: Book of Heroes – Ez nektek szerepjáték?
Szerzői értékelés
35
%
A The Dark Eye világához készült legújabb játék, ahol egy hatalmas világban küldetésről küldetésre haladva vezetjük hőseinket.
A szerepjáték (CRPG) a mai napig nagyon kedvelt stílus a videojátékokon belül...
... de ettől még a karakterfejlődés, a harc, a kinézet és a játékélmény is számít - csak sajnos nem itt.
{{ totalLabel }}
%
{{ userRateLabel }}

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap