Az Intel jelenlegi vezetője, Paul Ottelini már leszögezte, az a célja, hogy a vállalatot visszaterelje az élvonalba, már ami a gyártástechnológiai fejlettséget illeti. Ezen a téren a 10 nm-es csíkszélesség körüli nehézségek miatt igazából eléggé rosszul állt a szénája a vállalatnak, ám mióta az új vezető elfoglalta székét, sok változás történt annak érdekében, hogy a cél teljesíthető legyen. Innentől kezdve alighanem kizárható, hogy megint túl nagy fába vágják a fejszéjüket, mint ahogy azt a 10 nm-es csíkszélesség esetén tették – ott igazából túl nagyot akartak lépni a két node között, már ami a tranzisztorsűrűség-növelést illeti, ennek meg is lett a böjtje.
Az új stratégia részeként a vállalat Intel Foundry Services néven félvezetőipari bérgyártó szolgáltatást is indít, amelynek keretén belül ARM alapú, RISC-V alapú, vagy akár x86-os chipeket is készíthetnek majd, illetve saját technológiáit is licencelheti a vállalat az érdeklődők számára. Ezen a téren egy elég nagy mérföldkőhöz ért a munka, ugyanis az Intel bejelentette, stratégiai együttműködésbe léptek a MediaTek szakembereivel, amelynek eredményeként a világ negyedik legnagyobb chiptervező egyes lapkáit az IFS gyárthatja le a nem is oly távoli jövőben.
Azt pontosan nem részletezték, hogy mely lapkákról van szó, valamint azt sem, hogy az Intel által legyártott chipek mekkora arányt képviselnek majd a MediaTek kínálatában. A MediaTek éves szinten kétmilliárdnál is több chipet gyártat le, azaz eléggé nagy szereplőnek minősül a piacon, akit érdemes lehet megnyerni – érdekes lenne látni, ennek a mennyiségnek mekkora hányadát gyártja majd az Intel 2023-tól kezdve.
Az viszont nem titok, hogy az együttműködés a 22FFL node frissített változatával, az Intel 16 gyártástechnológiával készül, ami elődjéhez hasonlóan szintén az alacsony fogyasztású, költséghatékony lapkák gyártását segíti majd, ezzel együtt pedig a lapkák teljesítményére sem lehet majd panasz. Az aktuális tervek alapján az Intel 16 node várhatóan még idén elérhetővé válik, így a köré épülő lapkák első mintapéldányai is elkészülhetnek, a kezdeti termelés pedig valamikor 2023 elején indulhat meg.
A 22FFL node modernizált változatának, vagyis az Intel 16 gyártástechnológiának nagy jelentősége lesz az IFS szempontjából, ugyanis a többi gyártástechnológiával ellentétben a külsős EDA szoftvereket is támogatni fogja, ami kifejezetten fontos lépés, ha az Intel vásárlókat szeretne nyerni. A siker érdekében a vállalat 20 milliárd dolláros tőkeberuházás keretén belül indítja útjára az IFS-t, amely már több vásárlót is megnyert, ugyanis a MediaTek mellett az Amerikai Védelmi Minisztérium, valamint az Amazon Web Services is jelen van a partnerek között, sőt, még az Nvidia is érdeklődik az IFS iránt.
Az Intel Foundry Services körül egyébként egy ideje eléggé nagy pezsgés van, a vállalat mindent megpróbál megtenni annak érdekében, hogy minél nagyobb vásárlói bázist építhessen a közeljövőben. Ezt a célt szolgálta az izraeli félvezetőipari bérgyártó, a Tower Semiconductor felvásárlása is, ugyanis az új szerzemény elég komoly vásárlói portfólióval rendelkezik, valamint vezetése is igen profi és tapasztalt szakemberekből áll – gondoljunk csak a TSMC-től átcsábított Suk Lee-re.
A MediaTek a fentebb említett stratégia együttműködést követően is a TSMC ügyfele maradhat, idővel azonban nincs kizárva, hogy az Intelnél legyártatott chipek aránya növekedni fog, valamint arra is van esély, hogy ha az Intel ütőképes szolgáltatást nyújt mind ár, mint teljesítmény, mind pedig megbízhatóság tekintetében, akkor több ügyfelet is megnyerhet majd – igazából ez lenne a cél. Persze a TSMC sem ül tétlenül, a tajvani vállalat óriási tőkeberuházásokkal gondoskodik arról, hogy továbbra is az élvonalban maradhasson.
