A tragikusan korán, mindössze negyvenöt évesen elhunyt francia matematikus és író, George Perec a generációja legeredetibb elméjét tömörítő Oulipo-társaság oszlopos tagjaként kötelességének érezte, hogy kizárólag olyasmit hozzon tető alá, ami mind tartalmában, mind pedig kivitelezésében egyedi és meghökkentő. Legismertebb regénye a lipogrammák, azaz az egyes betűket tudatosan kihagyó művek közé sorolható. A magyarul 'A hiánynak' fordítható La Disparition című kötetben egyetlen e betű sem szerepel, és maga a cselekmény is akörül bonyolódik, hogy a szereplők érzik, hogy valami nyom nélkül eltűnt a világukból. A nyelvi leleményekkel teli írás hamar közönségsiker lett hazájában és az évek során más nyelvekre is lefordították, magától értetődő módon szintén kihagyva az eredetiben sem szereplő magánhangzót.

Azt, hogy vajon a Sumo Digital munkatársai hallottak-e a jeles íróról, nem tudni, de játékuk láttán könnyen Perec juthat az eszünkbe. Hiszen míg ő az irodalmi sablonokon csavart egy hatalmasat, addig a készítők a platformerek íratlan szabályait forgatták fel azzal, hogy Snake Pass címmel kiadott alkotásukban a megszokottól eltérően nem egy ugrabugra, már-már légies mozgású főhőssel, hanem egy csúszómászóval kell érvényesülnünk. Lássuk, mit sikerült kihozni a kategóriát ismerve igencsak érdekes alapból!

A kezdet kezdetén a helyzet idillibb nem is lehetne. Noodle, a kissé lomha és aluszékony kígyó épp a kiadós semmittevése után jól megérdemelt sziesztáját élvezné egy paradicsomi vidéken, amikor mint derült égből a villámcsapás, hirtelen felbukkan legjobb barátja, Doodle, a hiperaktív kolibri. A szélsebesen repkedő cimbora rettenetes hírt hoz: egy rejtélyes bajkeverő tönkretette a különféle világokat összekötő kapukat, így ha nem szerelik meg azokat, akkor soha többet nem térhetnek haza. Ez már a lusta hüllőt is felrázza örök közönyéből és ezzel kezdetét veszi a duó életének legnagyobb kalandja, aminek során fényt kell deríteniük titokzatos rosszakarójuk kilétére, valamint helyre kell hozniuk az általa okozott károkat.

A színpompás, de idővel émelyítően monotonná váló pályák egyazon sémára épülnek. A célunk az, hogy megtaláljuk és a helyükre illesszük a portálok kinyitásához szükséges varázstárgyakat, illetve kék színű szellemlényeket, szobrokat, valamint érméket is felszedhetünk, ha úgy tartja kedvünk. Ellenfelek nincsenek, csak a vidám, pergő ritmusú zenére táncoló rákocskák, gondtalanul döngicsélő bogarak és hasonló, Disney-filmbe illő figurák. Az egyetlen veszélyt az ilyen-olyan akadályok és csapdák jelentik, de ha véletlenül valami bajunk esne, akkor sincs tragédia, mert egyrészt a mentési pontoknál eltárolódik az addigi állásunk, másrészt annyiszor próbálkozhatunk, amennyiszer csak jólesik.

Mindezek alapján könnyen arra juthatunk, hogy a Snake Pass egy negédes-szirupos, különösen ügyetlen és ostoba négyévesek számára tervezett fércmű, ami után kétszer is meg kell néznünk a sikoltozós-hideglelős rémálmokat okozó, Mick Jackson által rendezett Fonalakat, hogy egyensúlyba kerüljön a lelkivilágunk. Ám azzal együtt, hogy nagyobb dózisban valóban elunhatjuk a brit fejlesztők munkájának gyümölcsét, öreg hiba azt hinni, hogy egy csak a gyerekeket megcélzó címmel van dolgunk, mivel a cukormázas külső egy kifejezetten rafinált programot rejt. Ugyanis, bár kétségbevonhatatlan tény, hogy jobbra-balra való tekergéssel való előrehaladás, illetve a különféle tereptárgyak körbefonásával való magasabbra jutás alapjait nem túl bonyolult elsajátítani, de a nehézség fokozatosan emelkedik, sőt, időnként váratlanul olyan, a veteránokat is megizzasztó szakaszokon kell keresztüljutunk, amiknél még tollas kománknak is be kell segítenie.

Ráadásul, ha nem csak a kötelező minimumot akarjuk letudni, hanem azok közé tartozunk, akik a pályák minden zegét-zugát be óhajtják járni, hogy összeszedhessék a gyűjtögetni valókat, akkor nem árt felkészülnünk arra, hogy szegény Noodle időnként gyászos véget fog érni. Éppen ezért, a Snake Pass ideális családi játék, ami az angyali grafikájával és az egyszerűbb szintekkel könnyen magával ragadja a fiatalabb generáció képviselőit, akiknek aztán a nagyobbak segíthetnek a komolyabb kihívások legyőzésében. Minden nap egy pályát teljesítve bő két hétig meg is van a lefekvés előtti esti program, ami alatt az egész família a monitor, vagy a tévé előtt szurkolhat az utóbbi idők egyik legtündéribb párosának.