Samsung Galaxy Tab S: reszkess iPad!

A Samsung pár éve már próbálkozott AMOLED-es táblagéppel, de annak nem volt igazán nagy visszhangja. Most viszont minden tudásuk ott figyel a legújabb Galaxy Tab S szériában!

Samsung Galaxy Tab S: reszkess iPad!

Specifikáció

A táblák piaca hatalmas, így nem csoda, hogy cégek tucatjai küzdenek azért, hogy kihasíthassanak egy szeletet a tortából. Az IT világában rengeteg a fellángolás, trendek jönnek-mennek és a legtöbb lecseng néhány éven belül, de úgy néz ki, hogy a tabletek most már velünk maradnak. Napjainkban szinte mindenki teljesen természetesnek veszi őket, pedig az első robbanás a piacon csak négy éve, 2010-ben volt, amikor az Apple bemutatta az első iPadet, és hirtelen milliókban lobbant fel a birtoklási vágy. Úgy látszik nehéz ellenállni egy megkezdett almás logónak, arrafelé tudnak valamit.

Bár az első iPad-et sokan csak óriási iPhone-nak csúfolták, túlzás nélkül gigászi siker lett. Az Apple letarolta a piacot, sőt, kezdetben tulajdonképpen ő maga volt a piac. Aztán természetesen kapcsoltak a többiek is, aminek hála „vicces” pereknek lehettünk szemtanúi, amikből pl. kiderült, hogy egy képernyő kerettel, az nyugatabbra tőlünk simán levédhető dizájn. Szerencsére azért nem állt le az LCD TV-k gyártása.

Ez már a Galaxy Tab S

A helyzet egyébként a változásokat kiváltó újdonsággal hasonló volt, mint a 2007-es iPhone-nál, azzal a különbséggel, hogy okostelefonokból azért 2007 előtt is válogathattunk, míg 2010 előtt a táblakínálat elég gyér volt, a Windows nem mutatott túl jól egy hordozható képernyőn. El is tartott egy ideig, míg a Microsoft reagált az új trendekre, csak 2012 végén rajtolt el a Windows 8 és a Windows RT. Igazából utóbbit szánták az Apple mobilos platformja, az iOS ellen, de olyat bukott a rendszer, amilyet nem igazán láttunk az utóbbi 10 évben. Mostanra már valószínűleg ott tartunk, hogy az MS vezetői is szívesen letagadnák, hogy valaha is létezett. Végül az eredetileg asztali gépekre szánt Windows 8 vette át a stafétát tablet fronton, de erős késéssel. Ennek is köszönhető, hogy az iOS ellenfele a jóval régebb óta a piacon lévő, és villámgyorsan fejlődő Android lett, ami szoftverkínálatban is felvette a kesztyűt az Apple óriásával.

Ez azonban csak az operációs rendszerek csatája, ami valójában a táblákat gyártó vállalatokon is múlik. Bár anno az okostelefon piac felélénkülését követően az Apple sokáig tartotta magát, és máig rekordmennyiségű készüléket ad el, azért van egy cég, amit valószínűleg senkinek sem kell bemutatnunk. Egy cég, ami több operációs rendszerrel is kísérletezett, ám végül az Androiddal lett igazán sikeres, annyira, hogy átvette a vezetést a mobilpiacon, és máig tartja. A Samsungról lenne szó, aminek a Galaxy S családja az iPhone-ok legnagyobb ellenfele, legalábbis ha az eladásokat tekintjük. Csak idő kérdése volt, hogy a koreaiak a táblák frontján is felküzdjék magukat az élmezőnybe, és ez bizony elég gyorsan sikerült is nekik. Bár még mindig minden harmadik-negyedik eladott tablet egy iPad, a Samsung ott liheg az Apple nyakában, a többiek pedig csak távolról követik őket, pedig nem kevés szuper táblát láttunk már az utóbbi években másoktól is.

Az első Galaxy Tab még 2010-ben bukkant fel a boltok polcain, tehát az iPad évében. Igazából nem tudott semmi extrát, még egy ős-android dolgozott rajta, de már látszott, hogy elkezdődött valami, a Samsung ráfeküdt a témára. Az évek alatt egymást követték a generációk, és ha visszanézünk, akkor azt láthatjuk, hogy nehéz megmondani miért a Samsung a második legnagyobb tablet gyártó, ugyanis a Galaxy Tabok a specifikációjukat tekintve nem egyszer voltak középszerűek. Hiába, a márkanév nagy úr, de a Samsung is érezhette, hogy az hosszútávon kevés lesz, így elkezdett abszolút felsőkategóriás táblákkal foglalkozni. Létrejöttek a 8 és 10 colos Galaxy Note-ok, majd idén bemutatkozott az óriási Note Pro 12.2 is. Erős szoftveres körítés, digitális toll, villámgyors hardver, minden adott, hogy megfogjuk az Apple-t, ugye?

Nos, a piac nem így gondolta. Bár a cég nem panaszkodhat a Note eladásokra, azok sosem kerültek az iPad-ek közelébe, valahogy mindig különlegességeknek gondolta őket a célközönség, olyasminek, ami nem az átlagos tábla-felhasználónak van. Valószínűleg ez is közrejátszhatott abban, hogy egy kis kitérőt követően (Galaxy Tab Pro) a Samsung úgy döntött, ideje valami olyasmit lerakni az asztalra, ami másnak nincs, és amivel ki lehet tűnni a tömegből. Az okostelefonok és táblák központi eleme a képernyő, és a Galaxy S széria már régóta használ Super AMOLED paneleket, amik a legfejlettebb kijelzők között vannak manapság. Innentől kezdve talán nem nehéz kitalálni, hogy mi a legnagyobb különlegessége a friss Galaxy Tab S családnak…

Bizony, a SAMOLED panel, méghozzá nem is akármilyen! Akármelyik méretre is szavazzunk (8,4 vagy 10,5 col), 2560x1600 pixellel fogunk farkasszemet nézni. Ez 359 vagy 288 PPI-t jelent, ami eléggé tiszteletet parancsoló a táblák között, úgyhogy a retina mániásoknak egy szavuk sem lehet. Ekkora felbontáshoz megfelelő izomzat is szükséges, amit a WiFi-s változat esetében egy Exynos 5420 igyekszik biztosítani, míg az LTE-seknél régiófüggően vagy ugyanez, vagy egy Snapdragon 800-as SoC. Ezek nem a jelenlegi legerősebb megoldások, de ettől még mindkettő igen izmos. Az Exynos 5420-ban négy Cortex A15-ös és négy A7-es processzormag várja, hogy munkára fogjuk őket, míg a Snapdragonnál be kell érjük négy Krait 400-as maggal, de azok legalább magasabb órajelen ketyegnek (2,3 vs. 1,9GHz). A 3GB rendszermemóriából nem valószínű, hogy ki fogunk fogyni, a microSDXC foglalat pedig akár 128GB-os kártyákat is bír fogadni, így a 16/32GB háttértár sem tűnhet szűkösnek. A szokásos érzékelők mellett, amire érdemes még felfigyelni, az az ujjlenyomat-olvasó, ami már a Galaxy S családban is megtalálható, valamint a fizikai méret. Na, minél vékonyabb a Galaxy Tab S? Bizony, az iPad Air-nél. A 10,5 colos változat is (mindkettő 6,6mm-es).

Igazából lenne még min csámcsogni a specifikációs táblából, de a hosszúra nyúlt bevezető után lássuk inkább magát a készüléket!

Külső, minőség

Általában be szoktuk mutatni, hogy milyen egy-egy tesztkészülék csomagolása és milyen extrákat rejteget, de ettől most el kell tekintsünk, mert a gépet sajnos csupaszon kaptuk meg. A hazai képviselettől viszont azt az infót kaptuk, hogy a szokásos pakkra számíthatunk: némi leírás, adapter, USB kábel, semmi extra.

Amikor először kiemeltük a gépet a papírtokból, megvolt a „wow” effekt, szinte azonnal úgy érezte mindenki, hogy szívesen hazavinné a gépet (de én nyertem). A Galaxy Tab S 8.4 nagyon kecses és könnyű, az építés minőségére pedig egy rossz szavunk sem lehet, nagyon jó kézben tartani. Az előlap igen nagy részét a képernyő teszi ki, ami a legfontosabb eleme az egész gépnek, és most nem csak azért, mert egy tábláról beszélünk.

A Super AMOLED panelnek hála ugyanis a bekapcsolást követően az „akarom!” érzés csak tovább erősödött és szomorúan kellett tudomásul vennünk, hogy van, ami mellett az IPS paneles cuccaink kínai piacos termékeknek tűnnek. Sajnos a 10,5 colos változathoz nem volt szerencsénk, pedig az más alpixel elrendezést használ, elvileg még szebb a képe, de már a 8.4-es is álleejtős volt. A színek csodásak, a feketék igazán feketék (hiszen egy AMOLED panel esetében ilyenkor csak nem világít az adott pixel), a fényerő elég magas ahhoz, hogy kültéren is használhassuk a gépet, és a betekintési szögek is ragyogóak. A Samsung ráadásul különböző profilokat is készített a megjelenítéshez, mert pl. egy könyv olvasásához túl sok lehet már ez, ilyenkor tompít pl. a fehéren a gép. Beállíthatjuk kézzel is, hogy mit szeretnénk, vagy rábízhatjuk magunkat a rendszerre, ami a használt szoftvertől teszi függővé, hogy a megjelenítőt hogy vezérli. Elsőre apróságnak tűnik az egész, de a teszt egy hete alatt rájöttünk, hogy ez egy nagyon hasznos funkció.

Még a képernyőnél maradva, az érzékenysége tökéletes, és a menüben bóklászva ezúttal is megtaláljuk az érzékenység növelésére való opciót, ami a kesztyűs használathoz kellhet. Pár hónap és jön a hideg, úgyhogy ez nem utolsó szempont. Sajnos egyébként képekkel nem tudjuk visszaadni, hogy mennyire megnyerő a SAMOLED kijelző, úgyhogy érdemes megnézni élőben, vagy ha valaki már látott Galaxy S5-öt, akkor már kb. van fogalma róla, hogy mire számíthat.

A képernyő felett az előlapi kamera és egy környezeti-fény érzékelő figyel, alul pedig a szokásos gombok hármasa vár minket: egy érintésérzékeny menü és vissza gomb, valamint a nagyobb, lenyomható home gomb, ami az ujjlenyomatolvasót rejti. Sajnos csak az utolsó napon jutott eszünkbe, hogy akár ezt is használhatnánk, így maximum pár tucatszor nyitottuk fel vele az eszközt, de mindössze egyszer fordult elő, hogy elsőre nem ismert meg minket a rendszer.

A hátlap már ismerős lehet a Galaxy S5-ről, a fogása nagyon kellemes és az ujjlenyomatok sem tapadnak rá pusztán attól, hogy ránézünk. Tudjuk, hogy most jön egy-két „nem fém, én eddig olvastam” hozzászólás, de egyrészt attól még lehet valami minőségi, hogy nem fémből készült, másrészt mi sem zárjuk le a többi cikket azzal, hogy „nem SAMOLED a panel, mi eddig teszteltünk…”.

A hátlapon egyébként a 8 megapixeles, autófókuszos kamera mellett egy LED villanó is látható, valamint két kis kerek, benyomható… valami. Sokáig nekünk sem sikerült rájönnünk, hogy vajon milyen funkciót szolgálnak, de mint kiderült mágneses tartóelemekhez van szerencsénk, amikhez a Galaxy Tab S családhoz tartozó tokok csatlakoztathatóak majd.

A készülék bal oldala teljesen csupasz, a szokásos kezelőszervek mind jobbra kerültek (ki-bekapcsoló gomb, hangerőszabályzó), és ugyanitt foglal helyet a microSD kártyaolvasó nyílása is, az IrDA port és az opcionális SIM kártyafoglalat (az LTE-s variánsokhoz). Alul vár minket a szabványos 3,5mm-es jack csatlakozó, valamint a microUSB foglalat, ami meglepő módon 2.0-s lett, pedig a Note Pro 12.2 után azt hittük immár alap lesz az USB 3. Támogatja viszont a csatlakozó az MHL szabványt, így vezetékes módon is tudunk képet küldeni a megfelelő kijelzőkre.

Alul van még a sztereo hangszórópár egyik darabja, felül a másik, a mikrofon társaságában. Táblás viszonylatban elég jó hangja van a Galaxy Tab S 8.4-nek, és a csipogók elhelyezésének hála a legtöbb esetben sikerült úgy fogni a gépet, hogy ne takarjuk el a nyílásokat.

Teljesítmény, kamera és üzemidő

Teljesítmény

Az Exynos 5420 egy elég izmos SoC, így nagyon jó teljesítményt vártunk tőle, és nem is kellett csalódnunk. Bár nem ez a legerősebb kapható chip mostanában, az A15-ös ARM magok és a Mali-T628MP6 szépen teszi a dolgát. Utóbbi egyébként teljesítményben valahol az Adreno 320 és 330 között van, ami azt jelenti, hogy szinte mindent képes elfuttatni, akadásokra csak olyan játékoknál számíthatunk, amik nagy terhelést jelentenek a GPU számára, és natív felbontáson (2560x1600) szeretnének futni. Főleg utóbbi jelenthet problémát, ehhez a felbontáshoz azért elég sok erőre van szükség.

Galéria megnyitása grid_on

Ahogy az a fenti eredményekből és a képekből is látható, a legtöbb tesztprogram dicsérte az Exynos 5420-at. Általános felhasználás közben folyékonyan működött a rendszer, beakadásokkal csak nagyon ritkán találkozhattunk, mondjuk akkor, ha valami komolyabb is történt a háttérben (pl. szoftvertelepítés/frissítés), vagy több ablakot használtunk. Az idő nagy részében azonban villámgyors volt a Galaxy Tab S, lassulásokba tényleg csak ritkán lehet belefutni, és akkor sem zavaróak. Ebben a kategóriában mondjuk ez el is várható.

Kamera

A Galaxy Tab S 8.4 főkamerája átlag feletti, legalábbis táblás viszonylatban. Az ilyen gépekben általában csak a kötelező plusz szerepét töltik be ezek az egységek, így a legtöbb gyártó nem igazán szokott odafigyelni rájuk, sokszor több éves technológiákkal találkozhatunk. A Samsung újdonsága sem fogja utolérni a csúcsmobilok képstabilizátoros szörnyeit, de arra bőven jó, hogy előkapjuk, ha nincs más kéznél, egész jó képeket készít. Beállítások garmadájával szabályozhatjuk ráadásul, hogy milyen legyen a fotó, a szokásos Samsungos opciók szinte mind megvannak.

Galéria megnyitása grid_on

Üzemidő

Az üzemidőről érdemes tudni, hogy a SAMOLED panel fogyasztása nagyban függ attól, hogy éppen mit kell megjelenítenie. Ha sok a sötét jelenet, akkor jóval kevesebbel beéri, míg ha fehér hátteres weblapokat nézegetünk, akkor azért hamarabb leszívja az akkumulátort. Filmnézéssel a 10 óra elérhető, míg böngészésnél tartalomtól függően 6-8 órára számíthatunk (a processzorterhelés is változik, nem csak a megjelenített tartalom).

Érdemes azonban itt egy kis kitérőt tenni, mert amit megkapott a Galaxy S5, azt megkapta a Tab is, tehát az alapvetően fejlett energiagazdálkodás mellett számíthatunk két extra üzemmódra is. Az energiatakarékos opciót bekapcsolva a rendszer visszafogja a SoC teljesítményét, és megszabadul néhány dologtól, míg ultratakarékos módban szinte egy másik rendszert kapunk, minimális funkcionalitással. Szürkeárnyalatos képernyő, mindössze néhány applikáció (internet, facebook, kalendárium, stb.), amik közül például hiányozhat nekünk az e-mail olvasó és a zenelejátszó is. Ez a mód tényleg arra van, hogy túlélésre játsszunk, mert az akkumulátor már vészesen merül. A jövőben talán bővül az elérhető applikációk sora. Nem lenne rossz, mert ez egy igen hasznos extra is lehet.

Egy teljes feltöltés egyébként 3-4 óráig tart, és inaktív képernyő mellett borzasztóan lassan merül a készülék, tehát nem kell attól félnünk, hogy reggelre már félig elhasználja az este feltöltött akkumulátort.

Operációs rendszer

Az Android 4.4.2 akárcsak a Note Pro esetében, itt is a Magazine UX felületet öltötte magára, ami abban különbözik a Samsung mobilos felületétől, hogy vannak csempés főoldalai is. Ezeken jobb a helykihasználás, és elég szépen be lehet lakni őket. Az újságolvasós csempék esetében sajnos sok az angol tartalom, de van csempe a Hancom Office-hoz, az S tervezőhöz, a médialejátszókhoz, az e-mail klienshez és a galériához is például. Amire nem találunk megoldást, arra egyelőre használhatunk Widgeteket a „normál” oldalakon. Ebből induláskor csak egy van, de lehet több is természetesen.

A Google Playen felül hozzáférünk a Samsung saját alkalmazásboltjához és több digitális újság előfizetését is megkapjuk induláskor. New York Times (ez angol természetesen), Füles, Éva Magazin, Men’s Health, mind hasznos extrák ahhoz, hogy kipróbáljuk, milyen egy ilyen képernyőn digitális kiadványokat olvasgatni (jó).

Az érintőképernyős billentyűzet is nagyon jóra sikerült, az apró rezgő visszajelzések, a prediktív szövegbevitel, a gombok elhelyezkedése, minden nagyon jó 8,4 colon. Mondom ezt úgy, hogy én személy szerint sosem tudtam megszeretni az érintőképernyős pötyögést, de most úgy éreztem ezzel el tudnék lenni hosszabb távon is.

Galéria megnyitása grid_on

Extra programból természetesen rengeteg van a felsoroltakon felül is, ami pedig nem látszik a képernyőmentéseken, azoknak egy része letölthető ingyenesen a Samsung alkalmazásboltjából. Amit érdemes lehet még kiemelni az a Remote PC, a SideSync 3.0 és az infraport miatt telepíthető távkapcsoló alkalmazás. A Remote PC esetében egy gépet ingyen regisztrálhatunk, a többiért már fizetni kell, de azt az egyet így bárhonnan vezérelhetjük. A SideSync-kel egy Galaxy mobillal kapcsolhatjuk össze a táblánkat, akár a telefonhívásokat is átküldhetjük rá. Ezt sajnos a megfelelő mobil hiányában nem tudtuk kipróbálni. A távkapcsolóhoz már volt régebben is szerencsénk, nálunk mindent felismert, vezérelhetünk vele egyszerre több eszközt is.

A rendszer több felhasználót is támogat, és az ujjlenyomat olvasót is bevethetjük az aktuális felhasználó azonosítására. Van privát mód, amivel védhetjük mások előtt a tartalmainkat, és létrehozhatunk korlátozott vendég accokat is, amiknél meghatározhatjuk, hogy mihez férjenek hozzá a vendégek. Van külön gyerek mód is, ezt használva barátságos felületet kap az egész gép, és csak néhány gyerekek számára létrehozott alkalmazás jelenik meg. Kifestő, rajzolgató, fényképező, felvevő és médialejátszó (ami csak azt mutatja a gépen, amit mi elérhetővé teszünk) kerülhet kezdetben az apróságok elé, de engedélyezhetjük a telepített programok egy részének elérését is. Hasznos lehet kisebb gyerekek esetében, csak aztán majd nem akarják visszaadni nekünk a táblánkat.

Verdikt

A viszonylag költséghatékony Galaxy Tab 4-es széria idén kicsit csalódás volt, de a felsőkategóriában nagyon odatette magát a Samsung. A TabPRO és NotePRO modellek kiválóak, a Galaxy Tab S család pedig felteszi az i-re a pontot. A Super AMOLED képernyő egyszerűen gyönyörű, a vas erős, miközben a készülék kecses és könnyű maradt, és nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a szoftveres körítés is elsőrangú. A 10 colos csúcsgépek mezőnye elég népes, és még sok készülék nem járt nálunk, de abban szinte biztosak vagyunk, hogy a Galaxy Tab S 8.4 jelenleg a 8 col körüli táblák királya, és ha így nézzük, máris emészthetőbbé válik a 125 ezer forint körüli ára. 10-20 tábla után egyébként az ember már úgy érzi látott mindent, a Samsung mégis képes volt valami olyat letenni az asztalra, ami mindenkinek felkeltette az érdeklődését, akinek megmutattuk. Úgyhogy bár vastagon fogott a ceruza, de úgy gondoljuk, hogy egyértelműen jár az ajánlott plecsni.

Galaxy Tab S 8.4

A Galaxy Tab S 8.4-et a Samsung hazai képviseletétől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet érte!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward