Az Orion nevű fejlesztés bemeneti eszköze egy szemüvegre szerelt videokamera, amely a rögzített képeket kódolt formában a látókéregbe ültetett elektródák felé továbbítja, teljesen kihagyva a körből a szemet és a látóideget. Az új rendszert a texasi Baylor Orvostudományi Egyetem és a Kaliforniai Egyetem kutatói hozták létre, akik eddig hat emberen próbálták ki a fejlesztést.

Az eredmények nagyon ígéretesek: bár az alanyok egyelőre nem képesek formákat és éles körvonalakat azonosítani, azt „látják”, hogy hol vannak egyes tárgyak, mondja William Bosking, a Baylor kutatója. Az objektumok helyét kisszámú fényes pötty jelzi a résztvevők számára, ami ugyan nem jelent tényleges látást, de segíthet megtalálni, hol végződik a járda és hol kezdődik a gyep, vagy azonosítani egy szoba ablakait. Ez pedig jelentős változást hozhat mindennapjaikba.

A vakok látásának helyreállítására irányuló erőfeszítések a legutóbbi időkig elsősorban az szemre összpontosultak. Egy 2018-as kutatás során például apró arany fényreceptorokat ültettek be vak egerek retinájába, mások pedig őssejtekkel próbálják helyreállítani a fotoreceptorok működését. Az új fejlesztés nagy előnye ezekhez képest, hogy az esetlegesen károsodott látóideget is áthidalja, ami idegszövetként közismerten alig képes regenerálódni.

Az implantátum 60 elektródából áll, amelyek különböző mintázatokban képesek stimulálni a látókéreg sejtjeit. Azon betegek esetében, akik nem vakon születtek, az agy képes ebből a korlátozott információból képeket összerakni, és gyakorlatilag leegyszerűsítve megjeleníteni számukra a környezetet.

A projekt még nagyon az elején jár, és egyelőre csak hat főn próbálták ki, de a fejlesztők bizakodnak: úgy vélik, hogy a következő évek során sikerülhet úgy alakítani a technológiát, hogy az egy napon valódi, funkcionális látást biztosíthat a vakok számára. „Amikor a látásra gondolunk, rögtön a szemek jutnak eszünkbe, de a munka java valójában az agyban zajlik. A külső fényjelek a retinára vetülve idegi jelekké alakítódnak át, majd a látóidegen keresztül az agyba jutnak” – mondja Daniel Yoshor, a Baylor idegsebésze. Elméletileg kellően nagy számú elektródával képesek lehetünk ezt a folyamatot reprodukálni, és vizuálisan gazdag képeket létrehozni, folytatja a kutató.