Az Intel háza táján még mindig a Raptor Lake-S processzorok rajtjára várunk, amelyre várhatóan 2022. szeptember 27-én kerülhet sor, ám ez még csak a formális rajt időpontja, a processzorok majd csak néhány héttel később kerülhetnek ténylegesen forgalomba. A Raptor Lake-S után a Meteor Lake-S generáció érkezhet majd, de csak valamikor 2024 folyamán, amennyiben sikerül elhárítani az aktuális problémákat, amelyek miatt állítólag a 3 nm-es rendeléseinek nagy részét is visszamondta az Intel a TSMC-nél, ezzel eléggé nehéz helyzetbe hozva a tajvani félvezetőipari bérgyártót.

A Meteor Lake SoC egységekről korábban már az Intel is megosztott némi információt, vagyis a fejlesztés csapásirányai már régóta látszanak. A több lapkából álló fejlesztés része lesz egy következő generációs iGPU is, ami várhatóan a TSMC 3 mn-es csíkszélességével készülhet, igaz, újabban már azt pletykálják, hogy ez a lapka végül a fejlettebb, 2023 második felében bemutatkozó N3E node köré épülhet. Utóbbi annyiból lenne jobb választás, hogy segítene az energiahatékonyság javításában, ami a SoC/APU egységek szegmensében kifejezetten fontos szempont lehet.

Az IGPU-val kapcsolatban egyéb részletek is napvilágot láttak. Az aktuális Intel Graphics Compiler patchek alapján, amelyekre Coelacanth’s Dream hívta fel a figyelmet, várhatóan rendelkezik majd Ray-Tracing támogatással. A kód alapján e funkció iGPU terén egyelőre egyértelműen a Meteor Lake fejlesztésre korlátozódik, viszont ezzel egy időben nincs említés XeSS támogatásról, ami a különböző tartalmak hatékony felskálázását végezné.

Utóbbira az utal, hogy a kódban nincs DPAS (Dot Product Accumulate Systolic) utasításkészlet-támogatás, amire az XMX (Intel Xe Matrix Extensions) részleg támaszkodna. Az XMX lényegében az az AI motor, ami egyebek mellett a SuperSampling technológia mögött is áll, FP16/BF16, INT8, illetve INT4/INT2 támogatással. Furcsa, hogy a vállalat kódjában a Ray-Tracing támogatásra koncentrálnak és nem az XeSS támogatásra, ami az iGPU-k terén teljesítményelőnyt hozhatna. Azt persze érdemes leszögezni, hogy korai kódról van szó, amelynek fejlesztése folyamatosan zajlik, így a későbbiekben az XeSS támogatáshoz szükséges „kódmodulokat” is elhelyezhetik az IGC fedélzetén.