A merevlemezek jó ideje SATA vagy SAS csatolófelületet használnak, igaz, utóbbi jellemzően üzleti környezetben releváns, az átlagfelhasználóknak szánt modellek manapság SATA 6 Gbps-os csatolófelülettel rendelkeznek, amely AHCI protokollt használ. Ezzel szemben az SSD kártyák esetében a NAND Flash alapok sajátosságaihoz sokkal jobban idomuló PCI Express csatolófelület van érvényben, amihez az NVMe protokoll biztosítja a hatékony adatátviteli alapokat. Természetesen olyan SSD kártyák is léteznek, amelyek SATA 6 Gbps-os csatolót használnak, vagyis némi átfedés van a két kategória között, de egy dologra eddig nem volt példa: olyan merevlemezt nem készített egyetlen gyártó sem, amely PCI Express csatolófelülettel és NVMe protokollal büszkélkedett volna.
A Seagate az Open Compute Project Summit alkalmával viszont már bemutatott egy olyan különleges merevlemezt, amely az SSD kártyákhoz és az üzleti SSD meghajtókhoz hasonlóan szintén PCIe NVMe alapokon kommunikál, így tökéletesen és zökkenőmentesen használható akár egy SSD-kkel is felszerelt rendszerben. Azzal, hogy az összes adattároló egyféle protokollt alkalmaz, az adatközpontok felépítése sokkal egyszerűbbé és átláthatóbbá válik, ami nem elhanyagolható szempont.
A kísérleti merevlemez fedélzetén egy speciális vezérlő foglal helyet, ami igazából mindhárom fő csatolótípust natívan kezeli, azaz SATA, SAS és PCIe kapcsolatra egyaránt használható, így az AHCI és az NVMe protokollok támogatása is biztosított, nincs szükség semmiféle külön hídchip bevetésére sem. A bemutató alkalmával a különleges merevlemez egy 2U JBOD házban kapott helyet, ami 12 darab 3,5 hüvelykes formátumú merevlemezzel és egy egyszerű PCIe kapcsolóval büszkélkedett, a HDD-k pedig mindannyian PCIe csatolófelületet használtak a kommunikációhoz.
Hogy mi értelme ennek az egésznek, mikor a merevlemezek sebességét még egy PCIe 2.0 x1-es kapcsolat is könnyedén kiszolgálja? Az, hogy a jövőben érkeznek majd olyan HDD_k, amelyek a Multi-Actuator technológia miatt sokkal gyorsabbak lesznek, mint jelenlegi társaik, így a SATA és SAS 6 Gbps-os, valamint a SAS 12 Gbps-os csatolók gyenge keresztmetszetnek bizonyulhatnak majd. Mivel az adatközpontokban az SSD alapú tárhelyek egyre inkább teret hódítanak maguknak, a NVMe protokoll használata is egyre általánosabb, így kézenfekvő lehet, hogy a jövőben készülő gyorsabb HDD-k igazodjanak ehhez a környezethez és áttérjenek az NVMe protokoll használatára. Igazából pont ezért kap merevlemez-támogatást az NVMe protokoll 2.0-s verziója is.
Azzal, ha az adott adatközpont adattárolói ugyanazt a protokollt használják a merevlemezek és az SSD-k esetében, sokkal egyszerűbbé válik a hardveres és szoftveres felépítés, ami segít a további fejlesztések egyszerűbb kivitelezésében, csökkennek a bekerülési költségek, valamint könnyebben skálázható az egész rendszer.
Az NVMe alapú merevlemezek persze nem egyik napról a másikra fogják elárasztani az adatközpontok szegmensét, ugyanis a Seagate tervei szerint ezek a termékek majd csak 2022 szeptemberében válnak elérhetővé a különböző partnereknek tesztelési célra, kereskedelmi forgalomban viszont majd csak 2024 közepétől bukkanhatnak fel. Ezek a merevlemezek a jelenlegi tervek alapján várhatóan HAMR (Heat-Assisted Magnetic Recording) technológia köré épülnek, már ami az adatrögzítés típusát illeti, adattároló kapacitásuk pedig 30 TB és 40 TB közé eshet. Árakról egyelőre nem tettek említést a vállalat illetékesei, de ez érthető is, hiszen a termékek piacra történő bevezetése még nagyon messze van.
