OECD: A játékok növelhetik az iskolai teljesítményt

A feltételes mód nem véletlen, akadnak hátulütők is. A lányok jobban járnak, mint a fiúk. Kerüljük a multit.

OECD: A játékok növelhetik az iskolai teljesítményt

Az 1961-ben alapított, párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagy ahogy többen ismerik, OECD azzal a céllal jött létre, hogy gazdasági és szociálpolitikai kérdésekben segítse a hozzá csatlakozó tagállamok munkáját. A szervezet egyik, ha nem legismertebb programja a PISA-felmérés, ami a tizenöt éves diákok képességeit vizsgálja. Az OECD nemrég kiadott felmérésében, melyben az eredményeket a tesztet kitöltő diákok neme alapján elemezték a felkért szakemberek, részletesen kitérnek a videojátékok iskolai teljesítményre gyakorolt hatásaira.

A kutatás érdekes, alighanem mind a gyermekükért aggódó szülőket, mind pedig az érintett fiatalokat meglepő összefüggésekre mutat rá. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis, a játékosok közül sokan jobban teljesítenek, mint azok, akik egyáltalán nem hódolnak ennek a hobbinak. Azok a legeredményesebbek, akik alkalmilag, tehát havonta legalább egyszer, de nem minden nap kalandoznak a kreatív fejlesztők által megalkotott virtuális világokban.

Sajnos azonban, ez a jelenség távolról sem általános, mivel nem mindegy, hogy a diákok pontosan mivel is ütik el az idejüket. Mert, mint ahogy az a kutatásból kiderül, a közösségi élményre fókuszálók nagyságrendekkel rosszabb eredményt tudnak csak felmutatni, mint azok, akik elsősorban az egyjátékos módra helyezik a hangsúlyt.

A felmérés szerint a WoW nem feltétlenül tesz jót.

A helyzet különösen a matematika, és a problémamegoldás terén kétségbeejtő, illetve, megfigyelhető, hogy mind a hagyományos, papír alapú, mind pedig a digitális tesztek kitöltése is nehezebben megy a multizóknak. Vagyis a videojátékok egyszerre lehetnek hasznosak, és károsak is, attól függően, hogy azokat csoportosan vagy egyedül játsszák.

Mivel a fiúk tekintélyes hányadát kizárólag, vagy elsősorban a többjátékos mód érdekli, és sokkal több időt töltenek a gép előtt, mint a lányok, a kutatók szerint ez lehet az egyik oka és magyarázata annak, hogy ők jellemzően gyengébb eredményeket tudnak felmutatni a matematika, az olvasott szöveg értelmezése, és a természettudományos ismeretek területén. Mindehhez hozzájön, hogy a kamaszfiúk jellemzően jóval szkeptikusabbak az iskolarendszerrel szemben, mint a szebbik nem képviselői, és sokuk azt hiszi, hogy az ott felszedett ismeretanyagnak semmi hasznát nem fogja látni a későbbiekben. Ezért nem is bánják annyira, ha tudásuk nem éri el az átlagos szintet, mert a terveik szerint amúgy sem a középfokú tanintézményekben elsajátított ismeretekből élnek majd meg, ha a saját lábukra kell majd állniuk.

Összességében tehát, a szülőknek nem árt odafigyelniük arra, mit is csinálnak csemetéik, de az ésszerűtlen, abszolút korlátozás felesleges. Csak a mértéket kell eltalálni, és nem szabad hagyni, hogy a szórakozás a tanulás rovására menjen.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward