A kozmikus rejtélyről beszámoló tanulmány szerzői, a Trinity College Dublin kutatói két lehetséges magyarázattal álltak elő: vagy drámai visszaesés következett be a csillag fénykibocsátásban és ezért nem látható már, vagy pedig szupernóvarobbanás nélkül megsemmisült és fekete lyukká omlott össze az égitest. Amennyiben a második elképzelés áll fenn, ez lenne a második olyan alkalom, amikor ilyen, „sikertelen” szupernóvát találnak a szakértők.
A Kinman törpegalaxis 75 millió fényévre van a Földtől, így a nagy távolság miatt a csillagászok a legtöbb csillagát nem is tudják elkülöníteni. A kérdéses égitest azonban annyira fényes volt, hogy ilyen messziről is látszott. A szakértők úgy vélik, hogy egy különösen fényes kék változócsillagról lehet szó, amely fényessége csúcspontján 2,5 milliószor volt fényesebb a Napnál.
A hasonló méretű csillagok alapvetően rövid életet élnek, vagyis gyorsan felélik energiakészleteiket. A kérdéses égitestről a 21. század első évtizedében végzett észlelések során megállapították, hogy élete vége felé járhat. 2019-ben azért keresték meg újra, hogy megnézzék, történt-e változás a viselkedésében az eltelt évtized alatt, illetve hogy a korábbinál nagyobb felbontású képeket készítsenek a galaxisról. Az Európai Déli Obszervatórium VLT nevű távcsövével azonban a kutatók meglepetésére nem sikerült nyomára akadni az égitestnek.
A szakértők először arra gyanakodtak, hogy az észlelésre használt ESPRESSO nevű műszerrel lehet a gond, ezért a távcső röntgenműszerével is megnézték a kérdéses égi területet. A csillagnak azonban így sem találták nyomát. Ezt követően a kutatók elkezdték átnézni a korábbi felvételeket, amelyeken esetleg feltűnhetett a csillag. Így derült ki, hogy az égitest egy erős kitöréssorozaton esett át, amely 2011-ben ért véget. A hasonló égitestek az ilyen események során jelentős tömeget veszítenek, így elképzelhető, hogy a csillag fénykibocsátása csökkent és némileg megváltozott, így a környékén található por immár elfedi azt a földi megfigyelők szeme elől.
A másik opció, hogy a csillag fekete lyukká omlott össze. A szakértők elmondása szerint a hasonló csillagok viselkedését modellező számítógépes szimulációk alapján lehetséges, hogy az közülük egyesek szupernóvarobbanás nélkül válnak fekete lyukká. Ilyenkor egy nagy tömegű, lassan forgó fekete lyuk keletkezik, bár a folyamat részletei nem világosak. Eddig csak egy hasonló eseményt figyeltek meg a csillagászok, az NGC 6946 nevű galaxisban, ahol egy kisebb, de szintén nagytömegű csillag tűnt el a megfigyelők szeme elől.
A szakértők jelenleg valószínűbbnek tartják, hogy a csillag nem semmisült meg, csak elhalványult, de mivel nagyon kaotikusan viselkedő csillagtípusról van szó, a fekete lyukas magyarázatot sem lehet kizárni. Utóbbi esetben azonban át kell gondolni a csillagfejlődésről alkotott elméleteket is, mivel a képződött fekete lyuk tömege a szakértők számításai szerint 85-120 naptömeg közé eshet, ami jelentősen meghaladja a csillagokból képződő fekete lyukak teoretikus tömeghatárát.
