Az NVIDIA frissítette GPU mikro-architektúra útitervét a nemrégiben megrendezett, 2013-as GPU Technology Conference (GTC) - GPU techológia konferencián. Jelenleg, mint tudjuk, a Kepler mikro-architektúra van porondon és folyamatosan tökéletesítve ez az alapja napjaink GeForce, Quadro és Tesla termékvonalainak, és ez fog dolgozni a 2014-ben megjelenő friss Tegra mobil SoC-okban is. Az NVIDIA következő generációs, Maxwell kódnévre hallgató architektúrája valamikor a jövő évben, 2014-ben debütál.
A zöldek kiszivárgott grafikonjainak értelmében az elsődleges cél a wattra lebontott teljesítmény növelése, magyarán mondva a leghatékonyabb működés a lehető legnagyobb teljesítménnyel ötvözve. Ha igaz a diagram tartalma, akkor a Maxwelltől közel megduplázott teljesítményre számíthatunk a Keplerhez képest, hasonló energiaigény mellett (valószínűleg ebben sokat segít a csíkszélesség váltás is). A Maxwell GPU-k egyesített virtuális memóriát fognak kínálni, amely azt jelenti, hogy a CPU vagy az APU elérheti és használhatja majd a dedikált grafikus kártyán dolgozó gyors RAM-ot kvázi rendszermemóriaként.
Bár a háttérben látható diákon a még újabb technológia alatt nem szerepel megjelenési dátum, egyesek úgy vélik, a Maxwell körülbelül két évig fog futni, és valamikor a 2016-os esztendőben már útjára indulhat az NVIDIA Volta GPU mikro-architektúrája. Amellett, hogy a Volta is bizonyos fokig az elődeiből fog építkezni, az ő égisze alatt kerülhet bevezetésre a "stacked DRAM technology", amit szó szerint "verembe helyezett memóriának kéne fordítani", de ennél talán barátságosabb és magyarosabb, ha halmozott RAM-ról, a DRAM chipek egymásra rétegezéséről beszélünk.
Ez azért fontos, mert így a lapkák kisebb helyet foglalnak egységnyi mennyiség mellett, ennek eredményeként pedig be fognak kerülni a GPU mag mellé, ha úgy tetszik, a "kupak alá". A NYÁK, amin a GPU fekszik majd, összesen hat darab ilyen egymásra pakolt DRAM köteget tartalmaz, és ez a csomag egyben fog felkerülni majd a videokártya PCB-jére a mostaniakkal megegyező BGA forrasztással. Ennek a megoldásnak a legnagyobb előnye az lesz, hogy a memória elérési sebessége, illetve az áteresztőképessége jelentősen megnő, és elérheti az 1 TB/s-os tempót.
Viszonyításképpen megemlítjük, hogy a mai csúcskategóriás grafikus kártyák, mint például a GeForce Titan vagy a Radeon HD 7970 GHz Edition hozzávetőlegesen 300 GB/s-os értéket tudnak felmutatni, így az NVIDIA kijelentése nem tűnik nagyon elrugaszkodott állításnak, ugyanakkor nagyon izgalmas, pláne azt feltételezve, hogy a Maxwell-féle egyesített virtuális memória szolgáltatás megmarad (persze a CPU számára az aktuális PCI-Express szabvány limitálja majd a sávszélességet).
Emellett a GPU Computing is folyamatosan nő és virágzik, ami a vásárlók számára is fontos, hiszen videokártyájukat (vagy a CPU mellé integrált GPU-t) egyre több feladatra használhatják a játékprogramok mellett, a GPU-erő kihasználásával pedig egy relatív gyenge központi egység is olyan, vagy még nagyobb teljesítményre lehet képes, mint a nála súlyos tízezrekkel drágább processzorok. Jen-Hsun Huang az előadás alkalmával azt ecsetelte, a statisztikák egyértelműen rávilágítanak, hogy a CUDA, a CUDA környezet alkalmazása folyamatos és dinamikus növekedésben van, a hybrid CPU-GPU számítógépek pedig gőzerővel nyomulnak előre a "high performance computing", a nagy teljesítményű számítástechnika világában.
Nehéz megjósolni a jövőt, pláne 3-4 évvel előre, különösen az informatika világában, ahol szinte percről percre változik a helyzet. 3-4 év a számítástechnikában gyakorlatilag egy emberöltőnek számít, teljes generációk tűnnek el, és mérföldekkel jobb, erősebb, takarékosabb eszközök lépnek a helyükbe. Egy biztos, a fejlődés sosem áll meg, a következő évek is nagyon érdekesek lesznek.
