Az AMD FX sorozatú, Bulldozer mikro-architektúra köré épülő asztali processzorai ma végre hivatalosan is elrajtoltak, azaz több késésre már nem kell számítanunk velük kapcsolatban. Az újdonságok között első körben összesen négy modellt találunk, amelyekről a pár bekezdéssel lejjeb található táblázat ad bővebb felvilágosítást.
Új mikro-architektúra, sok-sok változtatással
A Bulldozer architektúra köré épülő központi egységek különleges megoldások, ugyanis úgynevezett kétmagos modulokból épülnek fel, ami egyrészt helyes, másrészt viszont helytelen elnevezésnek tekinthető. Hogy miért? A modulok komplexitása miatt.
Egy-egy Bulldozer lapka összesen két darab Integer magot tartalmaz, amelyek osztoznak az egyetlen egy lebegőpontos egységen, amelyet Flex FP névre keresztelt a gyártó. Az Integer magokhoz egy-egy 16 KB-os dedikált elsőszintű gyorsítótár tartozik, de az utasítás gyorsítótáron – amely 64 KB-os – már osztozniuk kell, csak úgy, mint a Flex FP egységen. Az osztozkodás hasonlít az Intel által alkalmazott Hyper-Threadyng technológiához, de mégis nagyban különbözik tőle.
A Hyper-Threading optimális esetben, azaz optimalizált alkalmazásnál maximum 20-25%-os gyorsulást eredményezhet, viszont optimalizálatlanság esetén akár még ronthatja is a rendszer teljesítményét. Az AMD által alkalmazott CMT (Cluster-based Multi Threaadyng) technológia ezzel szemben – szintén megfelelő optimalizáció esetében – már akár 80% körüli gyorsulást is hozhat, hála a dedikált végrehajtóegységeknek, igaz, jelenleg még egy kezünkön is megszámlálhatjuk azokat az alkalmazásokat, amelyek ezt a technológiát alkalmazzák. Ez persze csak az architektúrát érintő változások legfontosabb része, az egyéb változásokról hamarosan megjelenő cikkünkben teszünk említést. AZ FX sorozatú processzorok egyébként támogatja az MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4A, SSE4.1, SSE4.2, AVX, AES, FMA4 és XOP utasításkészleteket.
Az FX sorozatú processzorok alapja, a Zambezi lapka
Foglalkozzunk inkább magával a Zambezi processzorral, amely az asztali processzorok piacán próbál majd labdába rúgni. Az újdonságok – amelyekből első körben csak négyféle modell lesz elérhető, ahogy az a fenti táblázatból is kiderül – 32 nm-es csíkszélességgel készültek a GlobalFoundries műhelyében. Az új lapka összesen négy darab kétmagos Bulldozer modullal rendelkezik, ezekhez minden esetben tartozik 2 MB-nyi másodszintű gyorsítótár is. A harmadszintű, megosztott gyorsítótár 8 MB-os mérettel bír, ezt természetesen minden mag eléri. A processzor tokozásán belül találunk még egy DDR3-as memóriavezérlőt is, amely hivatalosan DDR3-1866 MHz-es órajelen ketyegő memória modulokat támogatja.
Egy-egy Zambezi lapka megközelítőleg kétmilliárd tranzisztorból épül fel, a lapka felülete pedig 315 négyzetmilliméteres. Az új processzorok szorzója felfelé és lefelé is állítható, de ezzel együtt a buszsebesség emelésére is van mód, ugyanis a PCI és a PCI Express órajelek fixek. Az AMD az újdonságokat a Turbo Core technológia második generációs kiadásával is felvértezte, amely a terhelés függvényében képes megemelni a magok órajelét. Amennyiben az összes mag aktív és a lebegőpontos egységek éppen nincsenek használatban, akkor érvénybe lép az alap Turbo Core 2.0-s órajel. A maximális Turbo Core 2.0-s órajelet csak akkor használja a rendszer, ha csak a modulok felét éri terhelés.
A Turbo Core 2.0-s eljárás a terhelés függvényében dinamikusan váltogatja a magok órajeleit, ugyanis a fent említett két állapot mellett egyéb állapotok is rendelkezésre állnak annak érdekében, hogy a processzor mindig az adott terhelés esetében legoptimálisabb teljesítményt nyújthassa. Ezzel együtt további érdekesség, hogy a processzor energiagazdálkodása is rendkívül fejlett, így az inaktív erőforrások könnyedén lekapcsolhatóak, legyen szó komplett modulokról, vagy modulokon belüli részegységekről. Ahogy az architektúrával kapcsolatos részleteket, úgy az energiagazdálkodással kapcsolatos érdekességeket is kitárgyaljuk majd készülő cikkünkben.
Az a fránya Windows 7 ütemező közbeszól
Az örömbe sajnos némi üröm is vegyül, legalábbis a Windows 7 felhasználók esetében mindenképpen. Az ok pont a hatalmas előnyként elkönyvelt CMT, amelyhez az említett operációs rendszer sajnos nem nyújt támogatást, így a feladatok kiosztása nem a leghatékonyabb módon történik, emiatt pedig teljesítménycsökkenést szenvedhetnek el a Bulldozer alapú konfigurációk. A hírek szerint a Microsoft szoftvermérnökei már dolgoznak a probléma megoldásán, de hogy ennek gyümölcse mikor érkezik meg, az egyelőre rejtély. Az már biztos, hogy a Windows 8 ütemezője már valamivel hatékonyabban támogatja a Bulldozer processzorokat: a Windows 7-hez képest Windows 8 alatt ugyanazok a játékok 2-10%-kal gyorsabban futnak (az Anandtech mérései alapján). Az AMD Bulldozer processzorait egyébként jelenleg csak egyetlen egy játék támogatja, amely nem más, mint a Battlefield 3 bétája. Ebben a játékban bizony el is veri a legerősebb FX sorozatú processzor Core i7-2600k-s riválisát.
Összeállt a Scorpius platform
Az FX sorozatú processzorok Socket AM3+-os tokozással érkeznek, így az AMD 9-es sorozatú lapkakészlettel ellátott alaplapjaiban kaphatnak helyet, amelyek már egy ideje jelen vannak a piacon. Az FX sorozatú processzorok a 9-es sorozatú lapkakészlettel ellátott alaplapokkal, valamint a Radeon HD 6000-es sorozatú videokártyákkal együttesen alkotják a Scorpius platformot.
Érdekesség, hogy ezeknél az alaplapoknál a régebbi, Socket AM3-as Phenom II-es és Athlon II-es processzorok gond nélkül alkalmazhatóak, viszont a Socket AM3+-os processzorok – a korábbi pletykák szerint – nem pakolhatóak Socket AM3-as alaplapba. Nos, ez utóbbi a friss hírek szerint nem teljesen igaz. A Socket AM3+-os processzorokat nyugodtan Socket AM3-as alaplapba pakolhatjuk, ha az adott alaplaphoz létezik Bulldozer processzorokat támogató frissítés, ám az AMD leszögezi, hogy az esetleges instabilitásért, illetve egyéb kellemetlenségekért nem vállal felelősséget.
