Elon Musk nagyszabású internetes műholdhálózatára komoly csapást mért az űridőjárás. A cég jelenlegi becslései szerint a február 3-án felbocsátott 49 Starlink-műholdból 40 rövidesen a légkörben elégve fogja végezni. A háttérben egy geomágneses vihar áll, vagyis a földi mágneses mező hirtelen megzavarodása, ami felerősödött napszél (a Napból kiáramló részecskék) miatt következett be.

A vihar miatt a pályára állítás során a megszokott közegellenállás másfélszeresét tapasztalták az irányítók, ami megakadályozta, hogy a műholdak elérjék célba vett pályájukat. A földi irányítás megpróbált megoldást találni a problémára, és a műholdak forgatásával csökkenteni a légellenállást, de úgy tűnik, hogy ezzel is csak az űreszközök töredékét sikerült megmenteni, a többi nem ért el kellő magasságot, és vissza fog zuhanni a légkörbe.

A SpaceX nemrégiben már 2000. műholdját bocsátotta fel a Starlink-hálózat részeként, amely összesen legalább 12 ezer műholdból fog állni. Ilyen körülmények között egy majdnem teljes rakomány műhold elvesztése sem végzetes, de mindenképpen komoly anyagi veszteség. És egy olyan problémával szembesíti a céget, amellyel eddig nem volt komolyabb gondjuk.

Galéria megnyitása

A pórul járt rakomány egy Falcon–9 hordozórakétán indult útnak a floridai Kennedy Űrközpontból. A hordozó a terveknek megfelelően 210 kilométeres magasságban engedte ki a műholdakat, amelyeknek innentől önállóan kellett volna elérniük a tervezett, magasabb pályát. Az alacsony pályán való „kipakolással” az a cél, hogy ha ebben a magasságban bármilyen végzetesnek tűnő probléma látszik a diagnosztikában, az érintett műhold könnyen visszairányítható a légkörbe, ahol megsemmisül, így nem növeli a Föld körüli űrszemét mennyiségét.

Ehhez a stratégiához persze önállóbb, fejlettebb műholdak kellenek, de az eljárás a SpaceX szerint hozzátartozik ahhoz, hogy fenntarthatóbban alakítsuk űrbéli környezetünket. A csütörtökön felbocsátott műholdak önálló haladását azonban jelentősen befolyásolta egy pénteki geomágneses vihar. Az űreszközök körül hirtelen felmelegedett és sűrűbbé vált a légkör, ami miatt csökkent a pályamagasság, és hiába próbálták az irányítók a műholdakat „élére állítva” csökkenteni a légellenállást, a műholdak többsége a túl alacsony pálya miatt nem tudott kilépni a biztonsági módból, és megkezdeni az önálló emelkedést.

Így a becslések szerint a 49-ből 40 műhold rövidesen a légkörben végzi. A műholdak kapcsán a SpaceX szerint nulla annak az esélye, hogy ezek bármivel összeütközzenek, vagy hogy a felszínt elérve bármi kárt okozzanak. A cég illetékesei szerint a szerencsétlen helyzet azt mindenképpen jól demonstrálja, hogy a SpaceX milyen erőfeszítéseket tett azért, hogy rendszereivel minél fenntarthatóbbá tegye űrbéli környezetünket.

Utóbbi kapcsán a független szakértők azért nincsenek ennyire nagy egyetértésben, a gigantikus műholdhálózat ugyanis már most is komoly gondokat okoz a csillagászati megfigyelések során. A műholdak ráadásul a közelgő, esetlegesen veszélyt jelentő aszteroidák azonosítását is megnehezíthetik, vélik a szakértők.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

14 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
wildstorm
wildstorm
2022. febr. 10. 22:44
#3

Mehet utána a többi is...

rfj1989
rfj1989
2022. febr. 10. 13:06
#2

Nem hiszem el, hogy nem számolnak ilyenekkel és e miatt zuhan le 40 műhold.... Mari néni borogass!!!

peti19870621
peti19870621
2022. febr. 10. 14:33

@rfj1989  Nekem bizsereg a hátam, s tátottam a számat, először is, -ok- ezek vagy valahol nagyon hülyék, vagy zsenik, a vissza tartó kompromiszumok nélkül. S persze, ebből Mari néninek lett Net a falu végén; infrastruktúra nélkül. Na meg a varázslatos visszatartó erővel a hapci mágneses viharral. Ahogy Morpheus Neo-nak: "Felperzseltük az eget, ezért vagyunk kénytelenek a föld mélyén bolyongva élni."

pdx006
pdx006
2022. febr. 10. 13:01
#1

Nem műholdak, hanem űrszemetek. Egyáltalán milyen jogon lehetséges ezresével teleb*szni az eget műholdakkal? Az egy dolog ha a saját fejük felett keringenének, de más ország ebbe nem szól bele?

BiroAndras
BiroAndras
2022. febr. 14. 11:21

@pdx006

Ahogy mindenki belebukott az elektomos autó gyártásba is. Sőt, általában az autógyártásba is, több száz cég próbálkozott, mára alig néhány maradt meg. Még a korábban sikeresnek látszók is sorban csődbe mentek, vagy felvásárolták őket. De megbukott az összes magán rakéta gyártó cég is a SpaceX előtt. És sokan próbáltak már többször felhasználható rakétát is építeni, pár egy-két kivétellel még a tervezésnél elbuktak. Az űrsikló az egyetlen korábbi siker, és azt is kb. teljesen újra kell építeni a repülések közt.

És fel lehetne még sorolni kb. az összes létező technológiát. Az a ritka kivétel, amikor néhány próbálkozásból sikerül, jellemzően kudarcok hosszú sora előzi meg a sikert, csak azokról ritkán szól a történelem. Jó példa a repülés. Több ezer éven keresztül teljesen reménytelennek tűnt, sokáig lehetetlennek is tartották, és még az első sikerek után is nagyon kevesen hitték el.

És szerintem pont neked magyaráztam már el a múltkor, hogy a Starlink miért teljesen más, mint az eddigi kísérletek. De vegyük át mégegyszer.

  1. A fellövés költsége sokat csökkent a SpaceX-nek köszönhetően. Ráadásul mivel ugyanaz a cég, nekik még olcsóbb.

  2. Ők tervezik és gyártják a műholdakat is, ezért egyrészt nagyon sokkal olcsóbbak, másrészt laposra vannak tervezve, hogy minél több beférjen a rakétába. Egyszerre 60-at tudnak fellőni, ami így 10x olcsóbb, mintha mondjuk csak 6db férne be.

  3. Az is sokat segít, hogy a technológia fejlődésével egyre kisebbek és könnyebbek a műholdak. Nemrég még tonnákban mérték őket, ma már van amit dekákban. Mivel a fellövési költség a súly és méret függvénye, ez drasztikusan csökkenti a költségeket.

  4. Ma már a kereslet is drasztikusan nagyobb mint akár csak 10 éve. Mivel a szükséges infrastruktúra költsége nagyjából fix, minél több az ügyfél, annál nyereségesebb az üzlet.

  5. Hamarosan kész a Starship, ami még sokkal sokkal olcsóbbá fogja tenni a fellövést.

A műholdas internet lényege pont az, hogy nem kell bevezetni semmit. Lebaszod a vevőt akárhol, adsz neki áramot, és már van is internet. Lehet az egy tanya, egy lakatlan sziget az óceán közepén, egy hajó, de akár repülő is. Igény pedig bőven van, ahogy már írtam, mivel ma mindenhez internet kell. Máris van 150 ezer felhasználójuk. De egyébként jelenleg kb. négy milliárd ember nem jut internethez, szóval potenciális ügyfél van bőséggel. Arról nem is beszélve, hogy sok helyen ugyan van net, de lassú és megbízhatatlan. Nem is kell messzire menni, pár éve még Budapesten is több helyen szenvedtünk azzal, hogy nincs normális net.

Vissza az oldal tetejére
Negyven műholdat veszít el a SpaceX egy geomágneses vihar miatt - iPon.hu