Az AMD Zen processzorarchitektúrája körül hatalmas a mozgolódás. Sorra derülnek ki vele kapcsolatban újabbnál újabb információk, amelyek alapján egyre vonzóbbnak tűnik a következő generációs CPU architektúra, ami az AMD számára is hatalmas jelentőséggel bír.
Tegnap megírtuk, hogy a kiszivárgott információk alapján erősen valószínű, hogy a Zen processzormagok esetében éles váltásra kerül sor, azaz a vállalat a modulos rendszer után ismét visszatér a monolitikus processzormagokhoz, ahol az egyes processzormagok saját dedikált "erőforrásokat" kapnak – azaz már csak a harmadszintű gyorsítótáron osztoznak.
A Zen koncepció tekintetében hasonlít az Intel Haswell-jére, ám egy lényeges ponton különbözni is fog tőle, méghozzá igen alaposan. A Haswell esetében az Intel gyakorlatilag bármennyi processzormagot képes egyetlen lapkára tömöríteni, amelyek aztán egy nagy megosztott harmadszintű gyorsítótárhoz kapcsolódhatnak. Remek példa erre a Haswell-E, ahol a 8 processzormag 20 MB-nyi L3 Cache-en osztozik, de talán még nála is jobb példa a Haswell-EX, amelynél 18 processzormagra jut 45 MB-nyi L3 Cache.
Az AMD Zen esetében a tegnap bemutatott processzormagokból egyetlen lapkán csak maximum 4 kaphat helyet, ezekhez pedig maximum 8 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótár kapcsolódhat. Egy-egy ilyen lapka egy komplett négymagos egységnek tekinthető, de fontos kiemelni, hogy nem klasszikus értelemben vett processzormodulról van szó, hiszen teljes értékű processzormagok állnak rendelkezésre, amelyek csak a harmadszintű gyorsítótáron osztoznak.
A fentiek persze nem jelentik azt, hogy a Zen architektúra köré épülő központi egységek nem rendelkezhetnek négynél több processzormaggal: egy tokozáson belül több ilyen lapka is elhelyezhető. Egy APU egységnél, amely a kereskedelem fő áramában próbál szerencsét, elég lehet egyetlen ilyen lapka, vagyis négy processzormag. Egy felső(bb)kategóriás asztali processzor esetében már alkalmazhatnak két lapkát, így összesen nyolc processzormag és 16 MB-nyi L3 Cache állhat rendelkezésre – az egyes lapkák saját, 8 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárhoz férhetnek hozzá. A szerverekbe és munkaállomásokba szánt központi egységek szegmensében akár négy darab négymagos lapka is beépíthető a tokozásba, ami 16 processzormagot és 32 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárat eredményezhet. Ezeket a négymagos egységeket egyébként az különbözteti meg a moduloktól, hogy könnyedén oszthatóak, azaz elméletben akár egymagos processzorok alapját is adhatják, hiszen processzormagjaik önállóan is működőképesek, hála saját dedikált erőforrásaiknak.
Az, hogy az AMD négymagos egységeket alkalmaz, valószínűleg a gyártástechnológiával és a kihozatali aránnyal van kapcsolatban: az osztható lapkával csökkenthető a selejtarány, ugyanis, ha egy négymagos APU két processzormagja hibás, azok letiltásával könnyedén értékesíthető kétmagosként. Hasonló gyakorlatot alkalmaz az Intel is a Haswell processzorok esetében: noha a Core i3-4160-as modell egy kétmagos processzor, alapját mégis egy négymagos lapka adja, amelyen le van tiltva két CPU mag. Hogy melyik kettőt tiltják le, az lehet véletlenszerű választás eredménye, illetve dönthetnek az alapján is, mely processzormagok hibátlanok. A Haswell lapka támogatja is az efféle megoldást, hiszen a 8 MB-os harmadszintű megosztott gyorsítótár úgynevezett Ring-Stop-okkal rendelkezik, így megszabható, hogy a CPU 2 MB-nyi, 3 MB-nyi, 4 MB-nyi vagy 6 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárhoz férhessen-e hozzá, de akár a teljes 8 MB-nyi is rendelkezésére állhat, ha szükséges.
AMD Zen fronton egyelőre rejtély, hogy pontosan hogyan kapcsolódnak majd egymáshoz a magok, illetve az is, hogy az adott processzor milyen tokozást kap. Ezen a téren egyelőre elég sok a bizonytalanság, így csak találgatásokkal találkozhatunk. Az egyik ilyen feltételezés szerint az AMD Zen architektúrájával új tokozásba illeszkedő, integrált videó vezérlőt nem tartalmazó asztali processzorok készülhetnek, amelyek 8 processzormaggal, 16 MB-nyi (2 x 8 MB-nyi) megosztott harmadszintű gyorsítótárral, kétcsatornás DDR4-es memóriavezérlővel, illetve 40 sávos PCI Express 3.0-s hubbal rendelkezhetnek. APU fronton szintén nagy a bizonytalanság: egyesek technológiai szemmel nézve alkalmasnak tartják a Socket FM2+-os processzorfoglalatot az újdonságok fogadására, mások azonban új foglalat érkezését tartják szükségesnek.
Felépítés ide vagy oda, az teljesen biztos, hogy az újdonságoknak rendkívül jó energiahatékonyság mellett kell működniük, ha fel akarják venni a versenyt a konkurenciával. A siker érdekében a pletykák szerint az AMD együttműködik majd a GlobalFoundries szakembereivel, így a végső lapkák a vállalat 14 nm-es FinFET gyártástechnológiájára támaszkodhatnak, ami a drezdai üzemben már csaknem bevetésre kész állapotban van. No meg a Samsungot is emlegetik lehetséges gyártópartnerként.
Fontos kiemelni, hogy a fenti információk hivatalos megerősítés hiányában egyelőre csak pletykaszintűek, így érdemes őket ennek megfelelően kezelni.
