- A MotoGP idén átállt az Unreal Engine 4-re, azonban ezzel majdnem többet veszített, mint nyert. Miközben igazi hangulata továbbra sincs a játéknak.
Már eltelt lassan fél év 2018-ból, úgyhogy éppen itt az ideje annak, hogy megjelenjen harmadik játék a Milestone stúdiótól. Habár mire ezt írom, éppen befutott a tesztpéldány a negyedikből, de annyi baj legyen. Ezúttal az évente visszatérő MotoGP-sorozatról van szó, ami gyakorlatilag egyedüli versenyzőként indul a profi motors versenyjátékok világában. Ennek megfelelően olyan hatalmas sietségben nincs a fejlesztőcsapat, elvégre nincs konkurencia, a biztos felhasználói bázis viszont ezek szerint adott, különben nem látnánk viszont évről évre.
Ezzel együtt azt a rajongók is látták, hogy a MotoGP-szériának meg kell újulnia (mármint a játéknak, nem a valódi versenysorozatnak), mert ez azért hosszú távon nem tartható ebben a formában.
A Milestone pedig azzal reagált, hogy az utóbbi időben elkészített játékaihoz hasonlóan ezt is átültette az Unreal Engine 4-re, és egyben ez a legnagyobb változás, amit a MotoGP 18-ról el lehet mondani. Ez azt eredményezte, hogy a lényegi grafika (tehát a motorok és a versenyzők, meg maga a szó szoros értelmében vett pálya) ténylegesen javult, mint ahogy a fizikai szimulációban is érezni némi előrelépést.
Cserébe viszont a pálya környéki dolgok, táblák, épületek továbbra is kimosott, borzasztó textúrákat kaptak, ami azért sajnálatos, mert magukat a pályákat drónok segítségével mintázták le, szinte centiméteres pontossággal, úgyhogy erre nem lehet panasza senkinek.
De ami a legnagyobb hiba, hogy a tavalyi kiadáshoz képest a MotoGP 18 visszament konzolokon 60fps-ről 30fps-re, ami egy ilyen jellegű, keményvonalasnak szánt versenyjátéknál nem elnézhető.
A másik fő bűn, ami egyébként eddig minden egyes Milestone-játékot érintett, és most még durvábban van jelen, az a töltési idő. Egyszerűen bármit csinálunk ebben a játékban, az biztos, hogy hosszú perceket kell majd várakoznunk, és ez rendkívül frusztráló. A játékmenet frontján pedig nem sok előrelépés történt. Továbbra is jelenvan a "megunhatatlan", mindenféle hangulatot nélkülöző karrier mód, a gyorsverseny, valamint az online. Az utóbbi még mindig eléggé hektikusan működik, a karrier pedig filmszerű betétekkel bővült, igazából teljesen feleslegesen.
A motorok kezelése amúgy teljesen rendben van, de ezzel az előző részekben sem volt gond. Amivel most előrébb vagyunk, hogy bekerült egy rakás olyan mód, ami a kezdőknek, középhaladóknak és haladóknak segít abban, hogy elsajátítsák a motorok kezelésének csínját-bínját. Ez pedig tényleg nagyon fontos, hiszen ha már kvázi "rebootról" van szó egy új engine alatt, akkor lehet, hogy többen próbálják majd ki a játékot - így tett például öcsém is, és tetszett neki, hogy az anyag szépen, hatékonyan átvezeti az alapokon.
A MotoGP 18 problémája igazából ugyanaz, mint az elődeié volt.
Alapvetően egy korrekt szimulátor-féleség (nyilván nem lehet teljesen szimulátor), jó kezelhetőséggel, realisztikus pályákkal és versenyzőkkel, csak éppen ezen kívül semmi plusz nincs benne, ettől pedig nagyon hamar unalmassá válik. Ráadásul a reboot jellegéből fakadóan hiányzik néhány dolog a tavalyi részből, például (az egyébként egyáltalán nem rosszul sikerült) menedzsment mód is.
A Gran Turismo, majd később a Forza Motorsport is megmutatta (a harmadik résztől kezdve), hogy igenis lehet egy versenyjátéknak valamiféle egyediséget, különleges hangulatot adni. Ez persze nyilván nem fog menni egy kis olasz stúdiónak, amelyik évről évre ad ki új részt a sorozatból, úgyhogy csak reménykedhetünk, hogy előbb-utóbb eljutnak odáig.
