Minden eddiginél fiatalabb pulzárt észlelt az XMM-Newton

Az európai fejlesztésű, röntgentartományban vizsgálódó űrtávcső egy rendkívül erős mágneses térrel rendelkező csillagmaradványt talált.

Minden eddiginél fiatalabb pulzárt észlelt az XMM-Newton

A pulzárok az univerzum legegzotikusabb égitestjei közé tartoznak. Ezek nagytömegű csillagokból keletkeznek, amelyekből nekik véget vető szupernóva-robbanás után egy forró, sűrű és erősen mágneses neutroncsillag marad hátra. Az égitest nevét adó pulzálás abból adódik, hogy a csillagmaradvány gyorsan forog, és mágneses tengelye nem esik egybe a forgástengelyével. Ilyenkor a mágneses pólusokból a behulló anyag nyomán felszabaduló, intenzív röntgensugárzás miatt az objektum úgy viselkedik, mint egy világítótorony. Mivel a röntgennyalábok körbe forognak, a távoli megfigyelő számára az objektum periodikusan pulzálni látszik.

A pulzárok időnként fokozott aktivitású szakaszokon is átesnek, amikor egy néhány ezredmásodperctől néhány évig terjedő időszakban a megszokottnál is nagyobb energiával sugároznak. Ezeket a fokozott kitöréseket gyakran enyhébb kitörések előzik meg, amikor a röntgensugárzás a korábbi ezerszeresére változik. Az XMM-Newton egy ilyen enyhébb kitörést figyelt meg a legfiatalabb ismert pulzár kapcsán.

Galéria megnyitása

A Swift J1818.0−1607 katalógusjelű égitestet idén márciusban fedezték fel a NASA Swift űrtávcsövével dolgozó csillagászok. Az objektum a becslések szerint jelen formájában mindössze 240 éves, ráadásul a magnetárok ritka kategóriáját erősíti, ami azt jelenti, hogy a pulzárok közt is szokatlanul erős, a földinél 70 billiárdszor erősebb mágneses térrel rendelkezik. A 15 ezer fényévre található égitest más jellemzőiben is extrémnek számít. 1,36 másodpercenként fordul meg a tengelye körül, amivel a leggyorsabban forgó ismert objektumok egyike. Mindezt úgy teszi, hogy kétszer annyit nyom, mint a Nap, de ez az anyagmennyiség egy 25 kilométer átmérőjű neutroncsillagban tömörödik össze.

A Swift J1818.0−1607 további érdekessége, hogy más magnetárokkal ellentétben nemcsak a röntgentartományban sugároz, hanem rádióhullámokat is kibocsát. Ezzel pedig fontos új információkat tárhat fel a rejtélyes magnetárokkal kapcsolatban. Utóbbi égitestekről a szakértők eddig azt hitték, hogy nagyon ritkák, hiszen eddig mindössze 30 körüli darabot detektáltak belőlük. Az azonban, hogy egy ennyire fiatal és ennyire közeli magnetárt sikerült felfedezni, a kutatók szerint azt sugallja, hogy a véltnél gyakoribb objektumokról lehet szó.

A ritka felfedezéseknek inkább az lehet az oka, hogy a magnetárok sokszor nehezen észlelhetők a fokozottan aktív időszakokon kívül. Nem véletlen, hogy a Swift J1818.0−1607-et is csak akkor vették észre, amikor elkezdett erősebben sugározni, mondják a kutatók.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap