A TrendForce elemzőinek legfrissebb munkája arra mutat rá, hogyan alakult a notebookokba szánt kijelző-panelek forgalma az elmúlt hónap folyamán. Az októberi számok eléggé nagy esésről adnak tanúbizonyságot: összesen 13,5 millió panelt szállítottak le a piaci szereplők az említett hónap folyamán, ami negyedéves szinten 16,1%-os, éves szinten pedig 45%-os visszaesést mutat.
Ezek a számok lényegében az elmúlt egy évtized leggyengébb teljesítményéről árulkodnak, vagyis nyugodtan mondhatjuk: mélyrepülésbe lépett a szegmens. Az elemzők szerint az év negyedik negyedéve is komoly esést mutat majd, ugyanis a jelenlegi előrejelzések alapján ebben a piaci szegmensben 41,7 millió konfiguráció kerülhet forgalomba, ami negyedéves szinten 10,8%-os, éves szinten pedig még ennél is nagyobb, 45,9%-os csökkenést jelent.
Az aktuális folyamat mögött egy több éves ciklus eredményei látszanak. Ez a ciklus úgy kezdődött, hogy megnőtt a noteszgépek és így a notebook kijelzők iránti kereslet, ami idővel hiányt eredményezett és az árak is elkezdtek emelkedni. A kijelző-gyártók fokozták a termelést, hogy lépést tarthassanak a kereslet növekedésével, ami idővel túltermelésbe váltott, ez pedig az árak csökkenését és a raktárkészletek korrekcióját hozta. Ha ezen események sablonját ráillesztjük a naptárra, azt láthatjuk, hogy 2020 elején, amikor a COVID-19 miatt bevezetett korlátozások megnövelték a különböző hardverek és konfigurációk iránti keresletet, így a noteszgépekből is sokkal többre lett volna szükség, mint amennyit gyártani tudtak, kialakult egy hardverkomponens-hiány, amelynek során egyebek mellett a panelekből sem készült elég.
A termelést fokozta az ellátási lánc, a notebookgyártók elkezdtek raktárkészleteket felhalmozni, így idővel csökkent a hiány. Nem sokkal később enyhült a járvány, csökkenni kezdett a kereslet a noteszgépek iránt, így panelekből is kevesebbre volt szükség, és már a felhalmozott raktárkészleteket is el kellett kezdeni leépíteni, ami kevesebb rendelést eredményezett a kijelző-gyártók felé.
A helyzetet rontotta az év első negyedévében kirobbant orosz-ukrán háború, amelynek során az infláció is elkezdett emelkedni, plusz Kínában újabb COVID hullám indult, ami lezárásokat okozott. Az emelkedő infláció és a bizonytalanság visszavetette a keresletet, ami amúgy is alacsonyabb lett volna, hiszen az elmúlt 1-2 esztendő folyamán sokan vásároltak új noteszgépeket, illetve sokan végeztek hardverbővítést, ami néhány évre megoldotta számukra a hardver-kérdést. A csökkenő kereslet enyhítette a logisztikában tapasztalható kihívásokat, elkezdett megszűnni a túlterhelés. A notebookgyártók időközben elkezdték mérsékelni a raktárkészleteiket, ami kevesebb rendelést eredményezett a kijelző-gyártóknál, és ez a helyzet a második félévben tovább romlott.
Az év második negyedévében több amerikai notebook-gyártó is szigorú raktárkészlet-ellenőrzést vezetett be, ennek hatására a második negyedév folyamán 60%-os csökkenést következett be a teljes panelrendelési mennyiség terén. A következő negyedév folyamán csökkentek a raktárkészletek, ennek köszönhetően a panelrendelési mennyiség 40%-kal nőtt negyedéves szinten, azaz eléggé drámai ingadozás mutatkozott a két negyedév között. A harmadik negyedévet több márka is úgy kezdte, hogy 12 hétnél több időre elegendő raktárkészlettel rendelkeztek, ám a szigorúbb készletgazdálkodás jóvoltából arra lehet számítani, hogy a gyártók több mint felénél nagyjából az egészségesnek tekinthető 4-8 hetes szintre esik vissza a raktárkészletek mennyisége.
A negyedik negyedév tehát még kedvezőtlenül alakul a panelgyártók számára, ám az elemzők arra számítanak, hogy a következő év első negyedévében 3,5%-os növekedés következhet be a panelforgalom terén, ugyanis a raktárkészletek optimális szintre csökkennek, és a gyártók a viszonylag eseménytelen időszak ellenére is elkezdik fokozni rendeléseiket, hogy a kellő raktárkészlet-mennyiséget fenntarthassák.
