Megvan az első hivatalosan is megerősített nomád exobolygó

A CFBDSIR2149 katalógusjelű bolygóra az Aranyhal csillagképben akadtak rá, egy nagyon érdekes fiatal csillagcsoport, az AB Doradus Moving Group nevű rendszer tagjaként.

Megvan az első hivatalosan is megerősített nomád exobolygó

Első ízben igazolták hivatalosan is egy nomád bolygó létezését. A Montreali Egyetem (UdeM) kutatói európai kollégáikkal karöltve két teleszkóp (CFHT, VLT) adatai alapján tették a felfedezést. Ahogy Étienne Artigau, az UdeM asztrofizikusa elmondta, elméletben már korábban is feltételezték ilyen égitestek létezését, és biztató észlelési adatok is akadtak az évek során, ez azonban az első alkalom, hogy valóban úgy sikerült megfigyelni az otthontalan bolygók egyikét, hogy arról minden olyan információ kiderült, amely egy ilyen égitest felfedezésének hivatalossá nyilvánításához szükséges.

Nomád bolygóknak azon égitesteket nevezzük, melyek nem kötődnek gravitációsan egyetlen csillaghoz sem. Az elmúlt években, mint már említettük, több hasonló objektumra is ráakadtak a csillagászok, ezek bolygóstátuszát azonban nem tudták megerősíteni, amíg nem ismerték az adott égitest korát. Ezen adat nélkül eldönthetetlennek tűnt, hogy valóban bolygóról vagy fejlődése korai szakaszában megrekedt csillagról, úgynevezett barna törpéről van-e szó.

A CFBDSIR2149 katalógusjelű bolygóra az Aranyhal csillagképben akadtak rá, ahol egy nagyon érdekes fiatal csillagcsoport, az AB Doradus Moving Group található. Ez a csoport nagyjából harminc azonos korú és összetételű csillagból áll, melyek együttesen haladnak az űrben. Az újonnan felfedezett bolygó is a csoporthoz tartozik, és a környező csillagok életkora alapján voltak képesek a szakértők meghatározni azt is, hogy mennyi idős az égitest, így nyerhette el az exobolygó státuszt.

A bolygó 50‒120 millió éves lehet, és felszíni hőmérséklete a távcsöves megfigyelések alapján 400 ˚C körül van. Tömege 4‒7-szerese a Jupiter tömegének, így ez alapján is a bolygók kategóriájába esik. A Jupiter tömegének 13-szorosát meghaladó égitesteket már inkább barna törpéknek tekintik, mivel ennyi minimális tömeg szükséges a deutériumfúzió beindulásához.

Ennek kapcsán érdemes belegondolni abba, hogy mit is nevezünk bolygónak. A planéta szó görög-latin eredetű, mozgó, bolyongó égitestet jelent, amely elmozdul az égbolton állni látszó csillagokhoz képest. Ezt a jelentést magyar bolygó szavunk tökéletesen visszatükrözi. A csillagászati szakirodalom aztán különféle tömegbeli, hőmérsékleti és korbeli kritériumokkal határolta körül, hogy hivatalosan mely objektumok esnek az égitestek ezen kategóriájába. Röviden összefoglalva tehát annyi történt, hogy a mostani felfedezés produkálta az első olyan égitestet, amely minden releváns kritériumnak megfelel, és nem egy csillagközpontú szorosabb rendszer része.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward