Ugyan a Radeon R9 Fury X az E3-as AMD show alkalmával már bemutatkozott, hivatalos rajtjára egészen máig kellett várni.
A Radeon R9 Fury X nevében szereplő Fury szó nem ismeretlen AMD-s, pontosabban ATI-s berkeken belül: a Rage korszakban már használták ezt a nevet az ATI illetékesei, gondoljunk csak az ATI Rage Fury, a Rage Fury Pro és a Rage Fury Maxx modellekre. Az AMD most újra felmelegíti a Fury nevet, hisz nem csak egy, hanem két csúcskártya is viseli majd: egyik hírünk főszereplője, a Radeon R9 Fury X, a másik pedig a július 14-én megjelenő Radeon R9 Fury.
Mindkét újdonság alapját egy 28 nm-es csíkszélességgel készülő Fiji GPU adja, amely hozzávetőlegesen 8,9 milliárd tranzisztort tartalmaz, kiterjedése pedig 596 négyzetmilliméter, azaz csak 5 négyzetmilliméternyivel kisebb, mint az Nvidia ugyancsak 28 nm-es csíkszélességgel készülő GM200-as GPU-jáé. A 28 nm-es gyártástechnológia miatt nem volt könnyű helyzetben az AMD a termék megalkotásakor, de a végeredmény papíron igen vonzó lett – ez részben a GPU fedélzetén elhelyezett HBM memóriának is köszönhető, ami jelentősen csökkenti a PCB felületét. Maga a Fiji GPU összesen 64 CU tömböt rejt, amelyek összesen 4096 stream processzort tartalmaznak. Ezek mindannyian GCN architektúra köré épülnek, maga a GPU pedig tartalmaz még 256 textúrázót, valamint 64 ROP egységet is. Az 1050 MHz-es maximális órajelen ketyegő GPU 8,6 TFLOP/s-os egyszeres pontosságú számítási teljesítménnyel büszkélkedik, textúra- és pixel-kitöltési sebessége pedig rendre 268,8 GT/s és 67,2 GP/s.
A GPU mellé 4 GB-nyi HBM fedélzeti memóriát kapcsoltak, amely négy darab 1 GB-os lapkából áll – ezek egyenként 1024 bites adatsínt használnak, így a teljes memória-adatsín 4096 bites. A memória esetében 500 MHz-es valós, illetve 1 GHz-es effektív órajel áll rendelkezésre, a memória-sávszélesség értéke pedig 512 GB/s, ami félelmetesen magas érték. A HBM egy interposeren keresztül kapcsolódik a GPU-hoz, így közvetlenül mellette lehet.
A Fiji GPU fedélzetén továbbfejlesztett UVD motor is jelen van, ami újításként immár a H.265/HEVC videók hardveres dekódolására is képes, de emellett a Google VP8-as formátumát is tudja dekódolni. Ebben a tekintetben az AMD felé billen a mérleg nyelve, ugyanis komoly előny, hogy a GPU képes a legfrissebb videó fájl formátumok lejátszásának hardveres gyorsítására. Az örömbe persze vegyül némi üröm is: a videó kimenetek között található HDMI port csak az 1.4a szabványt támogatja, a 2.0-s szabványt nem, így a 4K-s tartalmak ezen a kimeneten keresztül csak 30 Hz-es képfrissítési ráta mellett távozhatnak. De szerencsére három darab DisplayPort 1.2a szabványú videó kimenet is rendelkezésre áll, amelyeken keresztül élvezhető a 4k60p támogatás – és a FreeSync technológia összes áldásos hatása is.
TDP tekintetében 275 wattos értékre kell felkészülni, ami a GPU komplexitását és magas órajelét elnézve szép érték. A Radeon R9 Fury X nem levegővel, hanem folyadékkal dolgozó hűtést kapott, ami több szempontból is jó. A nagyméretű folyadékhűtő blokk minden kritikus rendszerkomponens hűtését hatékonyan el tudja látni, méghozzá meglehetősen halkan, hála a 120 milliméteres hőleadó radiátornak és a rajta található 120 milliméteres ventilátornak, amelyek együttesen 500 wattnyi hővel tudnak megbirkózni. Ez jótékonyan hat a tuningpotenciálra, a folyadékhűtést mégsem pusztán csak ezért pakolták a termékre. A folyadékhűtés játék alatt 50 Celsius fok körüli GPU hőmérsékletet és 32 dB(A) alatti tipikus zajszintet biztosít, azaz a Fury X elvileg nem lesz hangos, de hogy ez tényleg így van-e, majd csak a tesztekből derülhet ki.
Az AMD mérnökei szerint a folyadékhűtés egy nagyon jelentős előnyt is tartogat, hiszen azáltal, hogy az egyes komponensek hűvösebben üzemelnek, csökken a szivárgási áramuk, így a fogyasztásuk is alacsonyabb lesz. Részben ebben rejlik a Radeon R9 Fury X fogyasztásbeli előnye a Radeon R9 290X-hez képest, nem pedig az architektúrából vagy a gyártástechnológiából fakadó előnyökben, de persze a HBM is sokat hoz a konyhára a GDDR5-höz képest, így összességében érthető, hogy tudtak a 275 wattos TDP keretből ekkora teljesítményt kihozni.
A tápellátást egyébként hatfázisú VRM áramkör biztosítja, ami akár 400 ampernyi áramerősség leadására is képes – a rendszer tápellátásáról a két darab nyolctűs PCIe tápcsatlakozó mellett a PCI Express 3.0 x16-os sloton keresztül gondoskodhatunk.
A videokártyán pirosan világító Radeon logót alakítottak ki, amelytől nem messze, közvetlenül a PCIe tápcsatlakozók felett a GPU Tach névre hallgató egység is megtalálható. Ez tulajdonképpen egy 8 LED-ből álló terhelésjelző modul, ami arról árulkodik, mennyire elfoglalt épp a GPU. Az AMD szerint a LED-ek piros helyett akár kéken is világíthatnak, ha a felhasználó azt a beállítást választja. Az egy szem zöld LED azt mutatja meg, mikor aktiválódik az AMD jól ismert ZeroCore Power eljárása, vagyis az energiatakarékos üzemmód.
A fentiek alapján jól látható, hogy mind az Nvidia, mind pedig az AMD más utakon indult el saját csúcskártyája megépítésekor: az Nvidia új GPU architektúra, de régi memóriaszabvány, az AMD pedig picit továbbfejlesztett GPU-architektúra és merőben új memória-technológia mellett tette le a voksát. A GM200-as és a Fiji GPU között "felszereltség", azaz erőforrás-elosztás tekintetében is van különbség, így mindkét terméknek más terhelésformák fekszenek inkább – csak a játéktervezőkön múlik, melyiket favorizálják majd – legalábbis az AMD technológiai igazgatója, Raja Koduri így véli.
Az AMD új egy GPU-s csúcskártyája ma rajtolt el hivatalosan, így forgalmazása is ma kezdődhet meg. A termék a korábbi bejelentés értelmében 649 dollárba kerül, tehát pont annyiba, mint egy GTX980 Ti.
